Ha a Győrtől egészen Zaláig elterülő síkságon utazunk, nem gondolnánk, hogy valamelyik távoli fasor mögött igazi hegyet találunk sziklákkal, szőlőkkel és panorámás tetővel. Talán éppen ezért nem is keresik sokan. A kis forgalom pedig egy olyan mikrovilágot segített érintetlenül megőrizni, amelyhez hasonló nagyon kevés maradt az országban.
Hasonlóan a nem is túl távoli Somlóhoz, Ság hegyhez vagy akár Badacsonyhoz, a Kis-Somlyót is egy
pár millió évvel ezelőtt lezajlott, csendes vulkánkitörés hozta létre.
Mégis alig hasonlít az előbb említett helyekre. A folyamat első lépéseként vulkáni tufából és részben lávából álló hegy emelkedik ki, közepén a kráterrel. A közelben, Sárvártól délkeletre itt meg is rekedt a folyamat. A vámosmiskei tufagyűrű dombjai pedig ma már alig kivehető formában állítanak emléket a vulkánosság kezdeti momentumainak.
Következő lépésként a krátert láva tölti fel, majd a vulkán kialszik. Ha a geológiai viszonyok kedvezően alakulnak, lassan pusztulásnak indul a kürtő körüli talaj. A Kis-Somlyó éppen itt tart.
Magassága egyelőre alig több a vulkáni takaró vastagságánál,
és vélhetően még évmilliók fognak eltelni, mire a Kisalföld lassú emelkedése, és így a felszín eróziója nyomán a Somlóhoz vagy a Badacsonyhoz hasonló, pompás magaslattá válik.
A hegy déli tövében elterülő Kissomlyó községbe érkezve látszik először, hogy nem a szokásos, közismert kirándulóhelyek egyikére jöttünk. A mindössze 60–80 házból álló település főutcájának kanyarulatában indul az egyetlen útjelzés, egy sokatmondó sárga háromszög. A kopott kerítések között néhány perc alatt fel is érünk a hegy peremére. Ennyi lett volna? Itt bizony
nem a domborzat a fő látványosság.
Pedig idefent tényleg minden kicsit más. Kisebb fák, kis házak, novemberben is mindenütt zöld fű, és a szőlők közti tágas mezőn mintha a nap is végre erősebben sütne. És tényleg, a hegy tetejét alig egy-két arasznyi termőtalaj borítja, itt-ott ki is bukkan az alapkőzet.
A hatalmas tömeget a nap olyan hatékonyan melegíti, hogy még a füge is jól érzi magát idefent. A szőlők gyökerei is egészen a tömör kőzetig nyúlnak, az itteni borokat mégis visszafogottabbnak és
gyümölcsösebbnek tartják a Somló és Ság hegy egyedi borainál.
Bármennyire is szerettük volna, ezúttal sajnos nem sikerült megkóstolni a hegy borait. Kereskedelmi forgalomba ugyanis nem kerülnek, a nyitott pincéket pedig a – mellesleg tévesen – előre jelzett rossz idő miatt szerencsétlenségünkre zárva találtuk. De legalább lesz miért visszatérni.
Bár a látványos célpontokat és szelfiháttereket elkerültük, ahogy teltek az órák, egyre nyilvánvalóbbá vált,
mennyire érdekes itt minden fa, kerítés és kisebb-nagyobb ház.
Ezek még abból az időből származnak, amikor a távolságot nem liter benzinben mérték. A végigdolgozott napokon a Kis-Somlyó fennsíkjára vezető gyaloglás is igazi hegymászás volt, a jó szőlő pedig megfizethetetlen kincs. Bár ez talán ma is így van.
Ha a 21. századi technika legalább rádióhullámok formájában jelen lett volna idefent, online térképen talán megtaláltuk volna a hegy legmagasabb pontját, oldalában a Király-kővel. Így azonban anélkül fordultunk vissza, hogy láttuk volna a sziklát,
ahol IV. Béla király és kísérete a tatár sereg elől menedéket talált.
Az északi szőlők tövében aztán váratlanul visszatértünk a civilizációba. Bogátafürdő nyaralói között sétálva ér véget a jelzett út, az üdülőövezet apró termálfürdője mellett. Az innen induló buszok a szomszédos Kissomlyóhoz hasonlóan Celldömölkre tartanak, ahol vasúti átszállással a Dunántúl nagy része elérhető.
Kerékpárral érkezőknek jó hír, hogy a Közép-Dunántúl egyik fő vasúti csomópontja,
Boba csak bő tíz kilométerre van innen.
Budapestről, Győrből, Szombathelyről és Zalaegerszegről is közvetlen gyorsvonatokkal juthatunk el Bobára, de akár a Balatonról is ide döcöghetünk másfél óra alatt személyvonattal.
Egy biztos, a Kis-Somlyó nem szokványos kirándulóhely. Itt a legnagyobb élmény a hegy felfedezése és az egész napos feltöltődés a Kisalföld szántóföldtengerének közepén. Legjobb, ha nem autóval érkezünk, ha értékeljük a távolságot, az érintetlenséget, és nem sietünk sehová. Ha szerencsénk van, megkóstolhatjuk a Kissomlyó-Sághegyi bortáj nedűit is.