Mutatunk még öt felejthetetlen magyar kilátópontot

Szárnyaink ugyan nincsenek, hogy a magasba repüljünk, de pazar panorámát nyújtó kilátóhelyekből Magyarországon sincs hiány. Az év minden évszakában érdemes szétnézni ezekről a csúcsokról, mert bár az élmény mindig más és más, az intenzitása garantáltan nem változik. Előző cikkünk után most öt újabb természetes kilátópontot ajánlunk azoknak, akik madártávlatra vágynak.

1. Világos-hegy, Mátra

A sokat látott természetjárók a Mátra egyik legszebb hegycsúcsának tartják a 708 méter magas Világos-hegyet, amelyet a helyiek egyszerűen csak Kopaszként emlegetnek. Különlegessége, hogy

a tetején hajdan Árpád-kori, négy szintből álló erődítmény állott

várárokkal, amelyet körben meredek, sziklás lejtők védtek. A hatalmas épület teljes hosszában elfoglalta a hegytetőt. Mára a Világosvárból csupán néhány sziklába vágott helyiség és felszíni kőépítkezések lepusztult nyomai maradtak meg.

Világos-hegy, Mátra Forrás: Turista Magazin/Szatmári Zsolt

Viszont a panorámájától földbe gyökerezik a lábunk. Délre Gyöngyöstarján és az Alföld látképe, északra a Muzsla, a Tót-hegyes vonalai látszanak, keleten a Kékes dereng elő. A szép kilátásért azonban meg kell dolgozni,

szinte minden irányból csak meredek kaptatókon juthatunk fel a csúcsra.

Gyöngyöstarjánból a zöld háromszög jelzésen érhetjük el, az utolsó szakaszon egy izmokat jól megmozgató résszel megspékelve. A vége kemény lesz, de a Világos-hegyen elénk táruló látvány megéri a fáradságot.

2. Baglyas-hegy, Bakony

A Keleti-Bakony déli peremén emelkedik Várpalota fölé a 363 méter magas Baglyas-hegy, amely főként mészkőből és dolomitból épül fel. Nem mondhatni, hogy óriás, a környék sasbércei és völgyei ugyanakkor hegyvidéki jelleget kölcsönöznek a tájnak. Bár nem a legismertebb bakonyi túracélpont, a fehérlő réteghatárokkal szabdalt sziklafalak, a kopott gerincek, a domboldalakon meghúzódó sziklagyepek, cserjések és bokorerdők színes foltjai izgalmas világot rejtenek. A csúcsán bármerre is fordulunk, a természet minden irányban biztosítja a kilátást.

Baglyas-hegy, Bakony Forrás: Turista Magazin/Szűcs Tamás

Észak felé a Csóka-hegy és Csókakő, keleti irányban Székesfehérvár városfoltjai sejlenek fel, nyugatra a Burok-völgy, a Tési-fennsík és a Bakony magasabb hegyei uralják a látóhatárt.

Több turistaút is felvisz a hegytetőre.

A legrövidebb Bakonykútiból indul: a kék négyzeten, majd a kék kereszt jelzésen vezet egészen a kilátópontig. Egy másik, kicsit hosszabb, ám nem kevésbé látványos útvonal, ha a Baglyas-hegy lábánál a kék keresztről letérünk a piros sáv jelzésre, és ezen közelítjük meg a csúcsot.

3. Somlyóvár, Gerecse

A Gerecse déli részének egyik kevésbé ismert hegye a 447 méter magas Somlyó. A csúcstól nem messze, Somlyóvár kilátópontjáról meggyőző a panoráma, ha nem is teljes körű: észak felé többek között a Nagy-Gerecsére, a Bánya-hegyre és Tarján házaira láthatunk rá. Érdemes megpihenni, elidőzni, az öreg tölgyek árnyékában lenyűgöző a táj.

Somlyóvár, Gerecse Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Kulcsosház is van itt tisztással, tűzrakóhellyel, padokkal és asztalokkal. A házikó teraszán pecsételődoboz várja a kéktúrázókat, mivel az országos kéktúra nyomvonala érinti Somlyóvár területét. Tarján községből szintén feljuthatunk a kilátóhelyig a piros jelzésen.

4. Fekete-hegy, Visegrádi-hegység

A Dunakanyar festői, de forgalmas szívében egymást érik a látnivalók. Különösen igaz ez Visegrád táj fölé emelkedő fellegvárának környékére, ahol a történelmi várfalak szomszédságában bobpálya, luxushotel, erdei iskola, büfék és ajándékboltok várják a látogatókat. A környék ennek megfelelően már egy közepesen kellemes időjárású hétvégén is megtelik kirándulókkal.

Fekete-hegy, Visegrádi-hegység Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Szerencsére azonban nem kell kilométereket sétálni ahhoz, hogy a Dunakanyar látványát a természet csendjéből élvezhessük. A várba vezető országút pihenője fölött, az Újkert utca felső végén túl emelkedik Visegrád egykori szőlőhegye, a Fekete-hegy, amelynek lankás délnyugati oldalában letelepedve majdnem ugyanazt látjuk, mint a forgalmas kirándulóhelyekről: a Prédikálószék és a Szent Mihály-hegy csúcsa közé ékelődött, hosszan kanyarodó folyót Dömöstől Nagymarosig.

5. Ság-hegy, Alsó-Kemeneshát

A Celldömölk határában magasodó Ság a kisalföldi tanúhegyek egyik legemblematikusabb képviselője. Keletkezése hasonló a Balaton-felvidéki testvéreiéhez. Később azonban újabb erők formálták át: a 20. század első felében

a közel 50 évig tartó bazaltbányászat megfosztotta vulkanikus sapkájától.

Eredeti, 291 méteres magassága 279 méterre csökkent. A bányászatnak köszönhetjük viszont, hogy ma belenézhetünk egy hajdanán működő tűzhányó belsejébe.

Ság hegy, Alsó-Kemeneshát Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Egyedülálló földtani értékei és élővilága miatt a hegyet és környezetét 1975-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították, amely jelenleg az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik.

A hegy csúcsának helyén háromszáz méter átmérőjű mesterséges kráter tátong,

amelynek sík, fűvel borított alja éles ellentétben áll a fölé tornyosuló sziklafalak látványával. Különleges sziklavilágában egy kijelölt vulkánösvény kalauzolja végig a látogatókat. A Ság peremén hatalmas Trianon-kereszt áll, legmagasabb púpjáról pedig pazar körpanorámában gyönyörködhetünk. Legkönnyebben Celldömölkről, a sárga jelzésen közelíthető meg.

Forrás: Turista Magazin