Hogy miként jött létre Litvánia negyedik legnagyobb városa, Siauliai közelében (a várostól kb. 12 kilométerre északra) a Keresztek hegye, a múlt homályába vész. Az egyik legenda szerint a 19. század közepén a környék egyik lakója súlyosan megbetegedett, és
fogadalmat tett, hogy ha meggyógyul, keresztet emeltet a hegyen.
Egy másik verzió szerint ezen a dombon temettek el néhány felkelőt, akik 1831és 1863 között szítottak lázadást az orosz cár ellen, és az ő emlékükre emeltek itt először keresztet.
A harmadik variáció szerint egy aggódó apa emeltetett keresztet a dombon a gyermeke felépüléséért, a negyedik feltételezés szerint pedig 300 évvel ezelőtt két herceg pereskedett egymással, és a győztes fél emeltette ezen a helyen az első keresztet. Akárhogy is, a Keresztek hegye a litván történelem részévé, a nemzeti identitás szimbólumává vált.
A szovjet megszállást követően a litvánok az ellenállásuk jeleként kezdtek kereszteket állítani, amit a szovjet rezsim természetesen megpróbált megakadályozni. 1961-ben több mint kétezer keresztet semmisítettek meg, majd
ezt a pusztítást három másik követte 1973-tól 1975-ig.
A litvánok azonban minden egyes alkalommal újabb és újabb kereszteket emeltek a nemzeti ellenállás szimbólumaként.
Ma már több mint hatvanezer kereszt magasodik a dombon, és a számuk egyre nő. 1993 szeptemberében II. János Pál pápa is felállított itt egy nagy fakeresztet, és a hit melletti kitartás nemes példájának nevezte a Keresztek hegyét.