Ez tényleg a világ egyik legkülönösebb helye

A Varlaam-kolostor

Görögország sokkal többet nyújt, mint szép tengerpartokat, ókori romokat és isteni mediterrán konyhát. Legutóbbi utam során a tömegturizmus színhelyeitől távol eső Meteora-kolostorokat kerestem fel, és útközben néhány eldugott látványosságot is felfedeztem.

Még január elején foglaltam le potom 15 ezer forintért a Wizz Air Budapest-Szaloniki közvetlen járatára a jegyeket, és amint megérkeztem a Halkidiki-félsziget nyugati tövénél fekvő nagyvárosba, autót béreltem. Meglepő módon minden bonyodalom és váratlan extraköltség nélkül sikerült abszolválnom a dolgot, pedig korábbi görögországi útjaim során elég rossz tapasztalatokra tettem szert. A mai napig él bennem a hat hónapra zárolt több százezres fedezet vagy a rejtett akkumulátorhibák emléke.

A világ egyik legmisztikusabb helye Forrás: Peso

Naplemente kajakból

Mivel már többször is voltam a fehér halászbástyának otthont adó Szalonikiben, ezúttal kihagytam a városnézést, és azonnal nekivágtam a nagyjából három és fél órás útnak. Nem a Larissza felé vezető, viszonylag jól kiépített autópályát választottam, hanem a Vourinosz- és az Aszkio-hegység között kanyargó, néhol kétsávosra szűkülő, kátyúkkal teletűzdelt utat, mert meg akartam állni a Grevena falu mellett kanyargó, gyorsfolyású Venetikos folyónál.

A folyó két meredek sziklapart között csobog,

tökéletes terep egy kis vadvízi kajakozásra.

Helyben lehet bérelni kajakot és oktatót, az élmény pedig garantált, különösen, ha késő délutánra időzítjük a túrát. A lenyugvó nap sugarai ugyanis elképesztő színt kölcsönöznek az amúgy zöld folyónak.

A Venetikosz folyó tökéletes terep vadvízi evezéshez Forrás: Peso

Máris egy nagy élménnyel gazdagabban folytattam az utat Trikala felé. Nem véletlenül szálltam meg Trikalában, nem pedig a Meteora-kolostorok tövében fekvő Kalambaka faluban. Ez utóbbi ugyanis turistákra szakosodott vendéglátósokkal van tele, ami azt jelenti, hogy nagyjából

minden kétszer annyiba kerül, mint a húsz kilométerrel távolabbi Trikalában.

A kaotikus görög közúti forgalmat elkerülve érkeztem meg a kora esti órákban a szállásomhoz, ahol kellemes, hegyi mediterrán hangulat fogadott.

Trikalai látkép Forrás: Peso

Vad ösvényeken

Másnap reggel napfelkeltekor gyönyörű látvány kíséretében fogyasztottam el a spanakopitából (helyben sütött spenótos burek) és török kávéból álló reggelimet. A teraszról lélegzetelállító látvány tárult elém: az egyik oldalon toronyszerű sziklamagaslatok, a másikon a sípályáiról híres Koziakasz-hegység nyúlványai. Kifejezetten nehezemre esett hátrahagyni ezt a látképet, és bekászálódni az autóba, hogy elinduljak a kolostorok felé.

A Koziakisz-hegység a távolban Forrás: Peso

Tíz perccel később megérkeztem a helyi lakosság által csak Görögország legszebb településének nevezett, pár ezer fős Kalambakába, amelyet emberi ujjakra hasonlító, 100-150 méteres sziklák vesznek körül. Túracipőt és hátizsákot húztam, majd nekivágtam az alig kivehető, bozótosokkal szegélyezett ösvénynek, amely a leghíresebb Meteora, a Szentháromság-kolostort támasztó szikla lábához vezetett.

Meglepő módon egyetlen turistával sem találkoztam,

csak pár helyi kecskepásztort láttam elhaladni az ellentétes irányba. Minden bizonnyal kevesen vágnak neki a vad ösvény mentén a 14-16. századi kolostoroknak, amelyeket nemrég még csak létrákkal lehetett megközelíteni. Interneten vagy Kalambakában csoportos túrára is befizethetünk, ami megfontolandó, tekintve, hogy az ösvények jelölése nagyon rossz, ráadásul a zömük nincsen karbantartva, úgyhogy GPS nélkül nehéz célba érni.

A Szentháromság-kolostor Forrás: Peso

Természetesen manapság már akár autóval is eljuthatunk a kolostorokhoz Kasztraki felől, de sokkal nagyobb élmény, ha a szerzetesek útján járva a bő kétórás túrát választjuk. Ennek ellenére az első kolostor bejárása után én is visszavonulót fújtam. Olyan áldatlan hőség verődött vissza a sziklákról, hogy úgy döntöttem, a többi kolostorhoz a klimatizált autó hűs kényelmében vezetek fel.

Amúgy helyközi buszok is közlekednek Kalambaka és a Meteorák között

az április-szeptemberi időszakban, de csak kétóránként. Ha egy nap alatt több kolostort szeretnénk megnézni – egy kolostort nyugodt tempóban 20 perc alatt körbe lehet járni –, akkor ez az opció nem igazán életképes.

A Megalo Meteoro, vagyis a Nagy Kolostor Forrás: Peso

Rövid szoknya, sort kizárva

Az Agiosz Sztefanosz-kolostor (Szent István) hétfőnként zárva van, de a többit – Szent Háromság, Rousszanou, Agiosz Nikolaosz, Varlaam, Megalo Meteoro – 3 euró (950 Ft) per kolostor ellenében meg tudtam nézni. A Meteoráknál talán csak egy szakrálisabb hely van, az Athosz-hegyi Köztársaság, ahol az ortodoxia legnevesebb kolostorai találhatók.

Míg az Athosz-hegyre nemhogy nők, de nőnemű állatok sem tehetik be a lábukat,

a Meteora-kolostorokba a szebbik nem képviselői is beléphetnek, persze csak megfelelő ruházatban.

Erre a portán éber szemekkel figyeltek, néhány turistát vissza is fordítottak az ortodoxiát kikezdő rövid szoknyák és sortok láttán.

Agiosz Nikolaosz-kolostor Forrás: Peso

Trikalában előrelátó módon mindent bepakoltam, amire egy egész napos túra során szükség lehet, így nem kellett 5-10 euróért félliteres ásványvizet vásárolnom a kolostorok környékén. Az árusok persze nélkülem is jól megvoltak, a legtöbb turista rájuk szorult a déli hőségben, és hosszú sorokat is képesek voltak végigállni az innivalóért.

A kolostorokban szigorúan tilos volt a fényképezés,

így a középkori görög szerzetesek által festett ikonokat sajnos nem tudtam megörökíteni. Mivel az oszmán idők alatt a görög ortodox egyház megőrizhette autokefál státuszát, a kolostorok nem veszítettek jelentőségükből, és ugyan mindegyiket restaurálták a 20. században, mégsem veszítették el középkori hangulatukat.

A Varlaam-kolostor Forrás: Peso

Meglepő volt számomra, hogy jelenleg egyik kolostorban sem él 15-20 szerzetesnél vagy apácánál több, sőt a Szent Háromság-kolostorban pillanatnyilag csak négyen laknak. Úgy tűnik, ez a gyönyörű, spirituális helyszín mégsem olyan vonzó, ha állandó lakóhelyről vagy munkahelyről van szó.

Kilátás az Agiosz Nikolaosz-kolostorból Forrás: Peso

Sípályára fel – kánikulában

A napnyugta rendkívül szép látvány lehet a kolostorokból, de pechemre a délutáni órákban igen felhőssé vált az idő, sőt az amúgy nem túl gyakori eső is eleredt. Ezért úgy döntöttem, a nap hátralévő részét Trikala egyik kellemes tavernájában töltöm. Miközben a már ismert görög konyha remekeit élveztem, megterveztem a következő nap programját.

Másnap reggel hátat fordítottam a Meteora-szikláknak, és Gorgogiri falu felé vettem az irányt. A falutól 5 kilométerre lévő Kori-hegyi kilátónál tettem le az autót,

hogy jó háromórás gyalogtúrával feljussak a Kentro Pertouliou síközpontig.

Nyári túrának sem volt utolsó, de télen még izgalmasabb lehet, amikor a most forgalmon kívül álló liftekkel magasabb helyekre is el lehet jutni.

Úton Gorgogiri felé Forrás: Peso

A Meteora-kolostorok kiváló egy-két napos túrázási lehetőséget kínálnak azoknak, akik a természetjárást kedvelik, és azoknak is, akiket inkább a hely spiritualitása vonz. Ha több időt töltünk Görögországban, érdemes elszakadni a tengerparttól, és alaposabban körülnézni az ország belsejében.