Bejártuk az egyik legizgalmasabb fürdőhelyünket

Az egykori fürdőkomplexum épületei mesélnek a múltról

Parádfürdőn, a gesztenyefákkal határolt főút két oldalán egymást érik a 19. századi épületek, a fürdőélet múltjának pompás tanúi. Múltidéző sétára indultunk az egyik legismertebb hazai gyógyhelyen.

A kilenc kilométer hosszú Parádi-völgyben három különböző vegyi összetételű gyógyforrás is fakad. A völgy keleti nyílásánál feltörő timsós-vasas víz elsősorban nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas. Ennek a gyógyvíznek köszönheti létrejöttét a mai Parádfürdő, amelyet eredetileg Timsósfürdőnek hívtak.

Fürdőző lány a parádfürdői parkban Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A bányából egyenesen a kórházba

A timsós víz gyógyhatását már a 18. században is ismerték. 1763-ban a királynő rendeletére Markhot Ferenc számba vette a hazai gyógyvizeket, és leírta, hogy a helyiek a feloldott timsós vizet lábfájás, lábdaganat és fekély gyógyítására használták, mégpedig úgy, hogy a vizet megtüzesített kövekkel felmelegítették, és térdig beleálltak.

A timsós víz egyes nőgyógyászati betegségek és a meddőség kezelésére is alkalmas.

Az itteni gyógyvíz nemcsak összetétele, de előállítása miatt is egyedülálló, hiszen azt a kőzetből áztatják ki. A kórház fölötti Fehér-kő oldalában ma is látható még a két, 19. századi timsós tó kör alakú medencéje, ahol hajdan a kőzetekből kiázó gyógyvizet tárolták. Ma már a timsóbányából kiépített hálózaton keresztül közvetlenül a kórház tárolómedencéibe jut el a timsós-vasas fürdővíz.

Az Alsó-tó medencéjét mára már birtokba vette a növényzet Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A timsótermelés 1778-tól indult meg, 1797-ben Kitaibel Pál is elemezte a vizet, sőt 1812-ben ő maga is gyógyulni jött ide. Orczy József, az uradalom bérlője 1795-ben a timsófőző mellett felépített egy fürdőházat, amely 1805-ben már négy szobát, két folyosót és napozót, nyolc káddal felszerelt fürdőépületet és szállót foglalt magába.

Az egyre nagyobb érdeklődés hatására 1826-tól nagyarányú építkezés kezdődött. Szállodákat, ivócsarnokokat, tágas kádakkal rendelkező fürdőházakat, éttermet, sőt billiárdszalont és báltermet építettek, és sétautakat is kialakítottak a betegek számára.

Az egykori fürdőkomplexum épületei mesélnek a múltról Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A Károlyiak hagyatéka

A 19. század közepétől a terület a Károlyi család birtoka lett. Az általuk megindított fürdőhelyfejlesztés keretében

Ybl Miklós kapott megbízást több épület tervezésére.

Ekkor épült meg a neoklasszicista Erzsébet szálló, amely ma is szállodaként üzemel, és a hajdani Ybl szálló, amelyre később még egy emelet került, és ma már a kórház része. 1869-1880 között készült el a település szélén álló díszes, favázas Cifra istálló, amelynek fogatain Parádfürdőre érkeztek a vendégek a közeli vasútállomásokról, Kápolnáról, Miskolcról vagy Egerből.

A Cifra-istállóban ma Kocsimúzeum is működik Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A Cifra istálló bal szárnyában, az eklektikus stílusú, fagerendás, vörös téglás épület márvánnyal borított istállóiban ma is tartanak lovakat. Az épület középső szárnyában, a hajdani kocsiszínben működik a Kocsimúzeum, ahol 18-19. századi lovas kocsik gyűjteményét lehet látni az egyszerű szekértől a konflison és fiákeren át az előkelő hintókig.

Ma is laknak lovak a Cifra istállóban Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

Az istálló előtt, az Ilona-völgyben és a Recsk felé vezető út mentén még megvannak azok a gesztenyefasorok, amelyeket Károlyi Gyula megbízásából ültettek, aki nagyon kedvelte a gesztenyefákat. Sajnos a százévesnél is idősebb fák ma már nincsenek a legjobb állapotban.

A Parádfürdő környéki gesztenyesorok egyike, a Recsk felé vezető út mentén Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

Parádfürdő közepén hatalmas park terül el, ez volt valamikor a Károlyi-kastély kertje, amely ma is áll a Tarna-patak jobb partján, egy magas dombhát tetején. A patak felől nem sok látszik az épületből, ahhoz, hogy jobban szemügyre vehessük, meg kell kerülnünk a dombot. A 18. században még csak egy urasági nyári lak volt itt, ezt 1872-ben Károlyi György kérésére Ybl Miklós alakította át vadászlakká.

A klasszicista stílusú épülethez 1889-ben Károlyi Gyula kétemeletes, romantikus szárnyat építtetett.

A kastélyban ekkor már 44 szoba volt, és a vezetékes vízhálózatot is kialakították.

1914-ben itt töltötte mézesheteit Károlyi Mihály és felesége, Andrássy Katinka. A kastély ma méltóságteljesen, de magára hagyottan áll, jó lenne hinni, hogy valakinek, valahol van még terve vele.

1914-ben itt töltötte mézesheteit Károlyi Mihály és Andrássy Katinka Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

Ha a sárga jelzésen visszaindulunk a központ felé, szinte az Ilona-völgy bejáratában hatalmas, öreg fába botlunk. A Rákóczi-tölgy sajnos már nem él, a több mint 300 éves fát 2015-ben egy vihar döntötte ki. A legenda szerint 1710-ben ehhez a fához kötötte II. Rákóczi Ferenc fejedelem a lovát, miközben a Felvidékre tartott. A fa kerülete 9,5 méter, lombkoronája 40 méter volt.

Parádi csevice

A 20. század elejére Parádfürdő az Osztrák-Magyar Monarchia egyik közismert és kedvelt fürdőhelye lett. 1927-ben az uradalom állami tulajdonba került, 1936-1937-ben a fürdőtelep épületeit jelentősen átalakították. Ekkor épült a híres Freskó Étterem is.

A 250 személyes nagyvendéglő ma is megvan.

Nevét a falait díszítő gyönyörű, nagyméretű táblaképekről kapta, amelyek amúgy nem freskók, hanem pannók, vagyis fára festett képek. Sajnos az épületet csak nagyobb rendezvények alkalmából nyitják ki, így a festményeket is csak ilyenkor láthatjuk.

A régi épületek megannyi izgalmas részletet tartogatnak Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A Parádi-völgy nyugati végében, Parádsasváron fakadó kénes savanyúvíz vagy csevice a híres Parádi víz, amelyet ivókúra formájában például gyomor és bélbetegségek, cukorbetegség, légúti-, húgyúti hurutok esetén használnak. Az ásványvizet hajdan a falu szélén még ma is látható, Ybl Miklós tervezte szép üvegcsarnokban palackozták.

A 19. század elejére már itt is kialakult egy kisebb üdülőtelep, ahol 1829-ben Vörösmarty Mihály is járt. A költő gyalog jött Parádra Gyöngyösről, és útközben nem egy lánnyal és asszonnyal találkozott, akik hátukon szállították a palackozott csevicét a gyöngyösi piacra.

1840-ben Kossuth Lajos is kipróbálta a parádi gyógyvizek hatását.

A kiegyezés után a Károlyi család már csak a timsósfürdőt fejlesztette, de a parádi csevice palackozását ezután is folytatták. A csevicefürdőt 1872-ben lebontották, helyén pedig a később Sasvár nevet kapott vadászkastélyt építették fel.

A Parádi-völgy déli részén fakadó vasas savanyúvízforrásokat szintén a 18. századtól ismerték. Legismertebb a parádóhutai, erdő széli Clarissa-forrás, amely Károlyi Mihály nagymamájáról, gróf Kornis Clarisse-ről kapta a nevét. A szénsavas víz gyorsítja a vérkeringést, vastartalmának köszönhetően pedig jótékony hatással van a vérképzésre.

A Clarissa-forrást Parádóhuta szélén találjuk Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

Kezelés biztonsági övvel

Miután elhagytuk Parádot, átmentünk a szomszédos Mátraderecskére, hogy megnézzük a hazánkban ritka természeti jelenséget, a mofettát. A szén-dioxid feláramlást már régről ismerték, s miután a 90-es években intenzívebb gázfeláramlásról számoltak be a helyiek, a szakemberek alaposan megvizsgálták a jelenséget.

A szén-dioxid mellett metánt és radont is kimutattak benne.

A szén-dioxidos szárazfürdők gyógyhatásáról már az ókori rómaiak is tudtak. A mofettát kúraszerűen alkalmazzák például érszűkülettel járó betegségek, cukorbetegség, ízületi fájdalmak esetén.

Mátraderecskén van hazánk egyik mofettája Forrás: wikipédia/Barna Rovács

A mátraderecskei mofettára a kétezres évek elején gyógyászati központ épült, melynek szolgáltatását pár perc erejéig mi is kipróbálhattuk. Meglepetésünkre az amfiteátrumszerű mélyedésben sorakozó valamennyi ülést biztonsági övvel látták el, amire – mint kiderült – azért van szükség, mert

a kezelés alatt tilos lehajolni.

Bizonyos mélységben ugyanis már olyan magas a széndioxid-koncentráció, hogy akár ájulást is okozhat.

A 15 perces kezelés alatt a még biztonságos magasságot egy gyertya lángja jelzi. Ahol elalszik, ott már veszélyes zóna kezdődik. Ugyanezt jelzik a szappanbuborékok is, melyek megállnak a levegőnél nehezebb, tömény szén-dioxid és a levegő határán, és mintha csak egy láthatatlan asztallapon landolnának, úgy gurulnak ide-oda. A mofettában ülve pár perc után is éreztük, hogy lábaink melegebbé váltak, mivel a bőrön át bejutó szén-dioxid hatására az erek kitágulnak.

Buborékok tánca a mátraderecskei mofettában Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A Parádfürdői Állami Kórház szakmai irányításában Parádfürdőn is a betegek rendelkezésre áll a természetes széndioxid gyógygázfürdő – a mofetta-kezelés. A Parádi Erzsébet Park hotelben, önköltséges formában és OEP-finanszírozással is igénybe vehető a mofetta. Az OEP által finanszírozottan, szakorvosi javaslatra évente kétszer 15 kezelés történhet.

Mátraderecskének van még egy rejtőzködő látványossága, a 13-14. századi Kanázsvár romja. A vasútvonal feletti hegy tetején ma már csak az őrtorony kis romját láthatjuk. Hajdan egy lakótorony állt itt, amely feltételezhetően az Aba nemzetség valamelyik ágának tulajdona lehetett.

A mátraderecskei Kanázsvár romja Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin