A magyar hadvezér aki, sosem vesztett csatát, és a vára is teljesen ép maradt

Nagyvázsony, 2022. szeptember 6. A Kinizsi-vár vagy Nagyvázsonyi vár (castrum Wasonkew, vagyis Vázsonykő vára) a magyar középkor egyik nevezetes erőssége a Nyugat-Dunántúlon, a Vázsonyi-medencében. Nevét a minden csatáját győztesen megvívó legdicsőségesebb uráról, a törökverő Kinizsi Pálról, Mátyás király legendás hadvezéréről kapta. Építésének pontos idejét nem tudni, de a vár és a lakótorony a XV. század elején épülhetett az akkori földbirtokos, a Vezsenyi család megbízásából. MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor

Fotó: MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor

Újjáéled a középkor, ha a Veszprém vármegyei Nagyvázsonyra látogatunk, a gyönyörű lankás vidék ugyanis nemcsak az ország leginkább egyben maradt várával, hanem számos környékbeli látnivalóval is várja az ide érkezőket. Különleges hangulatával és mesebeli tájaival igazán kivételes gyöngyszeme ez a Nyugat-Dunántúlnak, ahová nem csak egy napra érdemes benézni.

A Kinizsi Vár története

 

Kinizsi Pál - Mátyás Király legendás hadvezére - várának története egészen a 14. és 15. század fordulójáig nyúlik vissza. Ekkor történt ugyanis, hogy a Vezsenyi-család felépítette az akkor még csak udvarház méretű épületet, majd ennek helyén emeltette 1463-64 körül Vezsenyi László, Mátyás király lovászmestere Vázsonykő várát, amely a mai belső várral volt azonos. A vár leghíresebb tulajdonosa azonban Kinizsi Pál volt, akinek a hadjáratokban tanúsított sikereiért - a hadvezér egyetlen csatát sem vesztett -  1473-ban maga a király adományozta az erődöt, melyet később átépített és kibővített. 

Ekkor készült el az ötszintes lakótorony és a nyugati szárny második emelete, valamint egy kápolna. 

Ez az egyetlen olyan korabeli vár Magyarországon, amely szinte folyamatosan használatban volt, ennek köszönhetően szinte teljesen épen maradt belső terekkel rendelkezik.

 A várak esetében a romokhoz szokott szemeknek ugyanis igazán különleges élmény szinte időutazás-szerű végig járni a lakótornyot.

A Kinizsi Vár még 2022-ben, a legutolsó felújítás előtt
Fotó: MTVA

Kinizsi nevéhez fűződik emellett a falu határán lévő pálos kolostor is, ugyanis a szerzeteseket a Fekete Sereg vezére hozta a községbe.

Kinizsi törökök fölött aratott 1479. október 13-i kenyérmezei diadala nélkül talán meg sem tudott volna maradni a magyarság, vagy nem tudta volna megőrizni államiságát a Kárpát-medencében.

Az évszázadok alatt a Kinizsi vár végvári szerepet is betöltött, volt Bocskai István, Bethlen Gábor, majd Thököly Imre kezén is. A Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadi jelentőségét, az új tulajdonos, a Zichy család uradalmi börtönként és gazdasági célokra használta. A helyreállító munkák 1954-ben kezdődtek, ekkor költözött ki a lakótoronyból utolsó lakója. A régészeti feltárások 1955 és 1960 között folytak.

2018-ban pedig ismét régészeti, művészettörténeti és falkutatások kezdődtek a várban, a mostani fejlesztés eredményeként pedig visszaadták az erőd egykori küllemét.

2023-ra hatalmas változáson esett át a vár, ugyanis a Nemzeti Kastély- és Várprogramnak  köszönhetően sikerült megmenteni a magyar kultúrtörténet szempontjából kiemelten fontos épületeket.

A megújult Kinizsi Vár Fotó: Facebook / Kinizsi Vár

Emellett a várprogramnak köszönhetően 70 ingatlan újult meg a vár környezetében, és 22 vállalkozás indult vagy újult meg.

A műemlék összesen 1,6 milliárd forintból újult meg, ahol ma már interaktív kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások és kulturális rendezvények is helyet kaptak.

A Nemzeti Örökségvédelem oldalán részletesen kifejtik, hogy az átalakítás a belső tereket, a tetőteret és az épület főhomlokzatát érintette. A Nyugati és az Északi Palota épületének, valamint a belső kaputorony falainak magasításával az egykori épületek földszinti terei rekonstruálásra kerültek, az emelet helyiségei építészeti részletekkel és térrekonstrukciós elemekkel idéződnek fel. A fejlesztés során az épület történelméhez, korábbi funkciójához, lakóihoz kapcsolódó kiállítások jöttek létre, melyek biztosítják a valódi élményt a látogatóknak. 

A lakótoronyban Magyar Benigna, Kinizsi Pál feleségének lakosztálya van berendezve, aki ott élt mintegy 25 évig.

 Látható itt egyebek mellett egy sakk-készlet, melyet három megtalált sakkfigura alapján rekonstruáltak. 

Egyedi attrakciót jelenthet Kinizsi Pál és a vár történetének a modern technika által történő megelevenítése, a magyar történelem egyes korszakainak látványos megismertetése.

A várban rendszeresen szerveznek programokat, ahol a lovagi tornák mellett korhű ruhákban láthatjuk a vár urait. Legújabban attrakciójuk közé tartozik a lovagi lakoma.

 

Nagyvázsonyi látnivalók

 

A vár mellett érdemes megtekinteni a Pálos kolostort, valamint az itt található két múzeumot a Néprajzi Múzeumot és a Postamúzeumot is. Két templom is található a községben, egy evangélikus és egy katolikus.

Az Árpád-korban épült nagyvázsonyi Szent István-templomot 2020-ba 37 millió forint kormányzati támogatásból újították meg.
A helyi plébános szerint ugyanis a munkákra rovarfertőzés miatt volt szükség, a templom három faoltárát, a szószéket, a
padokat és egy fából készült Szűz Mária-szobrot is megújítottak. 

Mindezek mellett egy Európában egyedülálló Ökoturisztikai Igásló Központ is helyet kapott Nagyvázsonyban, ahol 

az igáslovak kultúráját, a velük végzett tevékenységet mutatják be a látogatóknak.

A 33 hektáron elterülő létesítményben az igásló lovaskultúra bemutatásán túl, a központ a helyi termékek gyűjtőpontjaként is szolgál, és rendezvénytérként működik, a szomszédságában pedig egy 1200 méteres tanösvény kanyarog.