Mágnesként vonzza a turistákat a színes vulkán - képek

A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek mindegyikén megfigyelhetők a vulkanikus jelenségek nyomai, Lanzarote azonban közülük is kiemelkedik. Ott található a Caldera Colorada, amely egy rendkívül látványos tűzhányó.

Lanzarote a Kanári-szigetek hét nagy szigete közül a legkeletibb, legészakibb és egyúttal a legidősebb. Lakossága mintegy 125 ezer fő, székhelye 1852 óta Arrecife. Sokan a száz vulkán szigetének hívják, az őslakos guancsok pedig Titeroygatra néven emlegették, ami színes hegyeket jelentett. Elnevezései jól mutatják, hogy a 60 kilométer hosszú és 12 kilométer széles spanyol sziget tájait a tűzhányók formálták.

A vulkanikus múlt és jelen nyomai lépten-nyomon tetten érhetők Lanzarotén, amelyen csaknem 300 tűzhányót számoltak össze. 

A völgyek és sziklás rögök száraz, sivatagos tájait csak néhány farmer pálmaligete vagy citrusültetvénye szakítja meg. A rengeteg tűzhányónak köszönhetően a sziget felszíne erősen tagolt. Az utolsó vulkánkitörés 1824-ben volt.

Nemcsak domborzati formái különlegesek, de élővilága is – ezek védelmére hozták létre a Timanfaya Nemzeti Parkot. Az 51 négyzetkilométeres park a sziget délnyugati részén terül el a Tűzhegyek (Montañas del Fuego) környékén. A „marsi tájat” Lanzarote történetének legnagyobb kitöréssorozata hozta létre 1730–1736 között, amikor több, mint 100 vulkán tört ki. A nemzeti park a táj megóvása és megőrzése érdekében csak szervezetten látogatható.

A szigetet borító számos tűzhányó közül az egyik a Caldera Colorada, amely bár nem a nemzeti park területén található, nagyon látványos. Amint a neve is mutatja, a vulkáni kúpot a különleges színei teszik különlegessé, vulkán délkeleti lejtőjén ugyanis egy vörös sáv figyelhető meg.

Kattintson az alábbi képre, és nézze meg galériánkat a színes tűzhányóról!

Amikor 1730 és 1736 között a Tűzhegyek kitörtek Lanzarotén, a Caldera Colorada volt utolsó közülük – írja a Summit Post. Ez a vulkán a törésvonal legkeletibb végén fekszik. A kitörés során az északi szeleknek kellett uralkodniuk, mivel a kaldera csúcsa délen van, míg nyílása északra néz. 

A Caldera Colorada nevét a színes délkeleti lejtőiről kapta, amelyek élénk vörösben pompáznak, amihez hasonlóak még a közelmúltban keletkezett vulkánok esetében is ritkák. 

A kráternek ez a része vas-oxidban gazdag salakból áll, ellentétben a hegy fekete északkeleti oldalával és piszkosszürke nyugati lejtőivel. Az 1730-1736 közötti kitört vulkánok közül a Caldera Colorada egyike azon keveseknek, amelyekre fel szabad mászni.