A legismertebb magyar kastély, amelynek műtárgyaiért még aukciókra is járt a kormány

Festetics-kastély, Keszthely. Ez az ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmara

Nem túlzás, ha kijelentjük, hogy az ország egyik legszebb kastélya nem más, mint a Balaton partján található Festetics-kastély. Nem mellékes, hogy itt található Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára is. A palota ma már hihetetlenül sokféle funkciót tölt be, többek között koncertek, nyári színház és kiállítások állandó helyszíne, ahol a régi korok pompáját a kastélyt körülvevő park és az ott található épületek is méltóan képviselik.

A Festeticsek

 

Hazánk egyik legjelentősebb nemesi családja a Horvátországból származó Festeticsek közel 200 éven keresztül vettek részt aktívan a politika, a gazdaság a tudomány és a kultúra területén is. Az első Festetics aki hazánkban feltehetően a törökök elől menekülve telepedett le Festetics I. Pál volt. Majd fia  II. Pál (1639–1720) a török elleni sikeres csaták résztvevőjeként és házasságai révén tudta a család vagyonát megalapozni. Az ő fia volt Festetics Kristóf, aki a legmagasabb bírói testület, a Hétszemélyes Tábla bírája volt. Az ő nevéhez fűződik a család keszthelyi ágának megalapítása is, ugyanis a mai város korábban több földbirtokos tulajdonában volt, Festetics Kristóf így vásárolta meg a keszthelyi birtokait, köztük a mai kastély területét is Pethő Jánostól mé 1739-ben.

Festetics Kristóf 1745-ben kezdte el a család kastélyának az építését és a mára már ikonikussá vált könyvtár könyvgyűjteményét is ő alapozta meg. 

A térség fejlődéséért is sokat tett, ugyanis kórházat alapított, támogatta a ferencesek gyógyszertárát, valamint mesterembereket telepített be a városba.

 

A kastély története

 

A barokk stílusú kastély építése a 18. század közepén kezdődött és még e század folyamán többször átalakították. 1883–87 között neobarokk toronnyal és újabb épületrészekkel bővítették. Ezáltal az U alakú (cour d'honneur elrendezésű), egyemeletes, közép- és oldalrizalitokkal tagolt kastély főhomlokzata elvesztette korábbi szimmetriáját – részletezte a Wikipédia. 

A Nemzeti Örökségvédelem azaz a NÖF szerint még az első építési periódusból (1745-1750) származik a jelenlegi épület középső, keleti szárnya. Már Kristóf idején, majd pedig fia, Festetics (III.) Pál alatt több bővítési terv készült, ám ezek nem valósultak meg. A kastély átalakítását végül Pál fia, Festetics (I.) György kezdte meg 1792-ben. A tervezett U alak két hátranyúló szárnyából csak a déli, könyvtári szárny épült fel klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A belső munkálatok 1804-ig tartottak. A következő jelentős átépítést és bővítést 1883-1887 között Festetics (II.) Tasziló végeztette a kastélyépületen historizáló (neobarokk és neorokokó) stílusban. A homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a kastély mai formáját.

A Festetics kastély napjainkban. Fotó: Facebook / Festetics-kastély Keszthely

A második világháborút  mondhatni sikeresen megúszta az épület, ugyanis a háború viszonylag elkerülte Keszthelyt, így az épület jó része illetve a berendezés is épen maradt, már amit maguk után hagytak a fosztogatók. A könyvtár és benne található könyvgyűjtemény úgy élte túl, hogy az ott elraktározott berendezési tárgyakkal együtt elfalazták. Milyen jól tették, ugyanis jelenleg a kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára több mint 80 ezer kötettel, amelynek a Helikon Könyvtár ad helyet. A kastély berendezési tárgyainak nagy része azonban nem volt ilyen szerencsés és többségük szétszóródott, bár néhány bútort a hévízi fürdőkórházba menekítettek, amelyeket később az Iparművészeti Múzeumba szállították restaurálásra. A háborút követően Budapestre szállították a kastélyba található "javakat", Lázár János azonban még 2013-ban ígéretét tett miszerint az épülethez tartozó berendezési tárgyakat visszaszállítják eredeti helyükre, amelyek azóta több felvonásban, de visszakerültek a kastélyba. 

A kastély továbbra is várja és köszönettel fogadja azokat a felajánlásokat, amelyek akár a lakosságtól, akár a műgyűjtőktől érkeznek és feltehetően Festetics-eredetű műtárgyakkal kapcsolatosak. 

A kastélymúzeum nyitott ez esetben, akár kiállításra kölcsönzéséről akár eladásáról is legyen szó.

Emellett szintén Lázár János kezdeményezésére indult egy műtárgy visszavásárlási program is, ahol közel 10 millió forint értékben 23 műtárgyat is sikerült vásárolnia a Festetics-kastélyba az államnak, amelyekre budapesti bécsi árveréseken csaptak le.

 

Mára a kultúra központjává vált a kastély

 

2023 decemberében adták át a megújult kastélyt, amelyet a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. 1 560 855 540 forint európai uniós támogatással, a Széchenyi 2020 program keretében valósította meg. A megvalósult projekt célkitűzése az volt, hogy olyan többfunkciós kulturális és turisztikai attrakciók jöjjenek itt létre vagy újuljanak meg, amelyek a Festetics-kastély műemléképületéhez kapcsolódó történeti és környezeti értékeket megőrzik. A fejlesztéssel a kastély új kulturális programkínálatot és potenciális vonzerőt biztosít az idelátogató közönségnek egész évben.

Elképesztően impozáns belső terek várják a látogatókat. Fotó: Facebook / Szentkirályi Alexandra

A fejlesztéseknek köszönhetően sor került a kastélyépület részleges gépészeti felújítására, az enteriőr kiállítás bővítésére, valamint interaktív kiállításeszközökkel való kiegészítésére. A megújult kastélyban található a Főúri étkezések című, Magyarországon egyedülálló kiállítás, is amely a Festetics család egykori díszebédlőjét mutatja be, műtárgyakkal gazdagon megterített asztallal. A fejlesztések megvalósulásával a Vadászati Múzeum épülete két új diorámával gyarapodott, egyúttal mind a vadászati kiállításban, mind a Modellvasút-kiállításban helyet kaptak az érintőképernyős kioszkok a turisztikai attrakció fokozása érdekében. A Vadászati Múzeum és az újonnan épült Madárpark között kertivasút-szakasz is létrehoztak, nagyobb élményt nyújtva ezzel az ide látogató kis gyerekes családoknak.