Leo magából indul ki

Leo palacsintát és csipszet sütött egész este mindenkinek. Segítsége a VillaCsárdában Anett volt. A nagy munka közben elbeszélgettek, úgyse szoktak túl gyakran.

Közgazdászunk kérdezgette a lányt, akiről eddig leginkább azt tudjuk, hogy mit nem szeret a férfiakban. A válaszok nem voltak túl megdöbbentőek, így Leo elmesélte, hogy van ő mindezzel. Az öninterjú közbe azért beszúrjuk Anett szavait is.

- Milyen neked az ideális fiú?
- Fontos a kinézete, legyen miről beszélgessünk...
- Nekem: a nőiesség, de minden részletével, hogyan nevet, hogyan mesél viccet.
- Hogy volt neked ez a legutóbbi kapcsolatod?
- Találkozgattunk, összejöttünk, aztán nem akartam, mert tudtam, hogy bejövök ide.
- Büszke lehet magára. Ez a benntlét, egyre jobban elgondolkodtat, nem? Gyengébb pillanataidban eszedbe jut, ugye? Egyre többször, nem?
- Hát, ha szerelmes lennék... Mondjuk felhívtam volna még, csak úgy elbúcsúzni.
- Hát akkor én is. A telefonnal én is így jártam, fölhívtam, nem vette föl, aztán ki kellett kapcsolni a telefont, pedig annyi mindent meg kellett volna beszéljünk.

Ha Anett megkérdezte volna, most talán már mi is tudnánk, ki foglalja le a lányok kedvencének gondolatait. Nem tette, így a rejtély még mindig rejtély maradt.