Marcsika hisztérikus rohamot kapott a mosókonyhában, mert több olyan üzenet érkezett, amelyben arról érdeklődnek, hogy tényleg lefeküdt-e Milóval.
Artikulálatlan hangokat kiadva magából Leo mellett siránkozott, akin látszódott, egy hajszál választja el attól, hogy arrébb ne rakja a lányt. Milo megpróbálta viccel elütni a dolgot, de nála is eljött a pillanat, amikor felemelte a hangját. Az ő intonálása semmi esetre sem hasonlítható Marcsiéhoz.
Leo folyamatosan járatta agytekervényeit, hol bal kezére, hol pedig a másikra támasztotta okos kis fejét, amiről a kétségbeesés, a düh és a tehetetlenség volt leolvasható.
Érthetetlen, hogy az állítólagos jó barát Katka, miért nem ült le mellé és segített neki megoldani a problémát. Miért csak akkor van mellette a lány, amikor vidám és szórakoztató a fiú?
Bár első körben teljes mellszélességgel hangoztatta, hogy egyetért a fiúval, de azt csak Katka tudja igazán, hogy miért volt fontosabb Ágica és Anett haját beszárítani, mint sem segítséget nyújtani - még akkor is, ha ezt a szituációt csak Leo tudja megoldani - a legjobb barátjának.
Arról már ne is beszéljünk, hogy neki és Ágicának a büntetés kiszabásakor pontosan tudniuk kellett, hogy Leo irtózik az ilyen magamutogatástól.
Az sem elhanyagolható tényező, hogy Frenki kijelentette Szilvinek, amennyiben a fiú hezitálása miatt kollektív büntetést kapnak, ő sem bánik majd kesztyűs kézzel vele.
Miután a többiek visszatérhettek a fényárban úszó Villába, Leo a Riportszobában a következőket mondta: "Én nem mutogatom magamat senkinek. Arról nem is beszélve, hogy táncolni sem tudok, úgy nézek ki mint egy sóspálcika. Büntessetek meg engem keményen. Én ezt nem szeretném csinálni."