Szerelmes lányok

Ágicának hiányzik Leo, hisz még sosem voltak egymástól ennyi ideig távol. Marcsika pedig egyre jobban beleszeret Milóba. 

Ágica: Olyan egyedül érzem magam, mióta nincs itt ez a hülye. (Leóra gondol természetesen.) Az a furcsa, hogy ennek a játéknak is vége lesz egyszer. És félek, hogy kint ez nem így lesz.
Marcsi: Szerelmes vagy?
Ágica: Te vagy az, látom rajtad.
Marcsi: És te?
Ágica: Ahhoz az kell, hogy a szívemben és az agyamban is ott legyen. A szívemben már ott lenne, csak az agyamban ott van ez a rengeteg titokzatoskodás. Itt van ez a sál, az a lakat. Félek, hogy koppanok majd. Ezért inkább erős vagyok és bírom. Csak már most annyira nem. Emlékszel, mikor azt mondta, hogyha nem fog ráérni kéthetente hétvégén, akkor nem fogunk találkozni.
Marcsi: Szerintem ez úgy működik, hogy ha ő is szerelmes, vagy az lesz, vagy nem tudom, hogy mit érez, akkor minden lehetséges alkalmat meg fog ragadni, hogy találkozzatok.
Ágica: Látod! Minden mondatodban benne volt a "ha". Amíg a "ha" ott van, addig nem tudok mit mondani. Nem is akarok erről beszélni, mert tök felesleges.

Új képek

Ezennel tehát ez a téma be lett rekesztve, mielőtt Ágica felhúzta volna magát. Ha már erről a szerelemről nem lehetett beszélni, akkor Marcsi mesélt arról, hogy ő mit szeretne.

Marcsi: Azt érzem, hogy én kint is szeretném folytatni.
Ágica: Úristen Marcsi, tényleg az lettél. Pedig egy hónapja mondtad, hogy nem vagy szerelmes.
Marcsi: Tudod, mennyi minden változott, amióta közelebb enged magához. Megölel, megpuszil, igyekszik velem foglalkozni. Régen, ha épp olyanja volt, jött, ha nem volt kedve, akkor nem. Egy hete már csak bújik. És képzeld el, megkérdeztem tőle, hogyha az anyukája azt mondaná, hogy hagyjuk ezt az egészet, akkor mi lenne. Mert tudom, hogy neki az anyukája a mindene. Azt mondta, hogy nem hagyná, de egyébként sem szól bele ilyesmibe.
Ágica: Hát öcsém! Miből lesz látod a cserebogár itt is!