Én és az EU

A lakóknak mindannyian elmesélték, mi változna saját munkájukban, ha a csatlakozás után egy másik, Európai Uniós tagországban élnének.

Tommyboy: Híres táncoló vagyok. Van egy komoly tánc show-nk, amit kiviszünk. Ezt nagyon jó menedzseléssel nem lesz probléma eladni. Otthonosan mozgok kint, ezért lehet, hogy észre sem veszem majd a különbséget, talán csak azt, hogy nem kell várakozni annyit a határon.

Csaba: Lovakkal, marhákkal foglalkozom. A jövőben is ezt csinálnám. Nyitott istálló a lovaknak, ahova bármikor be tudnak menni, az ajtó nyitva, a legelőre is bármikor kimehetnének. Az ellő kancáknak futó bokszuk van, ami azt jelenti, hogy tudnak mászkálni. A legelő gazdálkodás is megváltozik, mert dúsabb és vastagabb a fű, mert a híg trágyát újra felhasználják. Villanypásztorokat tudok még elképzelni. A lovakon microchip van, ami szabályozza, hogy menyit és mit ehetnek. A legelők és a kaszálók fűösszetételét ellenőrzik. Megjelenik a szolárium is a lovaknak. A lemosás után infra lámpák alatt szárítják a lovakat. Gumilabdákat kell adni a lovaknak, hogy ne unatkozzanak, így kíméljük az idegrendszerét.

Ezen a ponton Anett elmélázott, vajon mi lesz, ha ő lovat szeretne tartani a kertjében. Leo kifejtette, amiről Csaba beszélt, nem az Uniótól függ, hanem a fejlettségtől.

Leo: Évek óta tervem, hogy kimenjek külföldre, ahol vásárolhatok, letelepedhetek, mert szeretnék feljebb lépni. Régebben régiséggel, ékszerekkel foglalkoztunk - az, hogy a határok eltűnnek, nagyon fontos. Ott is dolgozni kell, a szabályokat kell betartani, úgyhogy nem lehet csak úgy meggazdagodni. Sokan kimennek majd, és sokan vissza is jönnek. Az első időszak nagyon nehéz lesz.