Ági fél a szombattól

Míg a fiúk rendületlenül vágják a fát, sütik-főzik az ételt, a lányok a napon heverésznek és megbeszélik múltjukat, jelenüket, aggályaikat és kisebb-nagyobb problémáikat. Anett ezúttal visszafogottabb, nem okoskodik annyit, ellenben Ágicát ellepik a gondolatok. Hogy gondjai ne csak őt nyomasszák, gyorsan meg is osztja azokat társaival.

Mai fotók!

Ági - Tenerife egy maradandó élmény, szerintem ott ment szét előző kapcsolatom. Öt hónapig voltam ott és ő csak két hétre jött meglátogatni. Hiszek a sorsban, lehet, hogy így kellett lennie.
Katka - Attól függetlenül, hogy nagyon szerettem volna itt lenni, rohadt nagy lelkiismeret-furdalásom van.
Ági - (kicsivel odébb, kicsivel később) Azért nem bízom az emberekben, mert nagy pofonokat kaptam már. Megint tanultam valamit. Kaptam megint egy olyan dolgot, amit mástól nem kaptam volna. Amikor lefeküdtünk aludni, szóltam neki, hogy mondanék valamit. Erre azt mondta, hogy tudja, mit akarok, ne is mondjam. Honnan a francból tudja? Nagyon hálás vagyok, hogy kaptam még egy esélyt. (csapong) Megint csak a tisztelet! Rengeteg mindent mondanék neki, de úgy vagyok vele, hogy majd kint.
Anett - Ühüm.

Ági - Félek, hogy anyukámék nem jönnek ide. (a szombati mulatságról van szó - a szerk.) A csajok úgyis jönnek, bízom benne. Hú, de meleg van.
Anett - Aha.
Ági - (később) Az jutott eszembe, hogy most megint sokat beszéltem neked és ez téged idegesít. Ha téged zavar, szóljál.
Anett - Jó, szólok.
Ági - (némi csend után) Nagyon meleg van.
Anett - Ühüm.