Milo összegez

Milo lelkesen nosztalgiázott a Riportszobában. Az első válogatóktól londoni utazásáig mindenről részletesen beszámolt a VillaNővérnek.

A lakókról: "Katkával volt a legjobb kapcsolatom, mert ő közvetlenül előttem költözött be. De néha egyedül éreztem magam, mert mindenkinek volt párja. A legeslegelején nem vettem észre, hogy a többiek éreztették volna, hogy én vagyok a legfiatalabb. Indiánnal vitáztunk egyszer, akkor Indián azt hangsúlyozta ki, hogy mindig ki kell mondani a véleményemet.

Marcsi volt az egyetlen ember, aki segített kipakolni. Már akkor láttam a szemében valamit, de nem gondoltam semmire. Másnap Marcsinak valami baja volt, megkérdeztem, mi az, de elküldött. Később kint beszélgettünk a teraszon, és azt mondtam, hogy elveszem feleségül. Ezzel játszottunk. Aztán, amikor esett a hó, ott játszottunk a hóban. Ebben a többiek már akkor láttak benne valamit.

Utána jött a száznyolcvan fokos fordulat: megcsókolt az asszony a paplan alatt. Aztán voltak kihagyások. Most már ez egy kapcsolat. Nem tudom, mi lesz, ha kimegyek. A legnehezebb ez a távolság. Az, hogy én valakivel összeköltözzek, elmenjek otthonról, az elképzelhetetlen."

A jövőről: "Ez a ház nekem nagyon tetszik. Megcsináltuk a makettet. Egyedül biztos nem költöznék oda, Marcsival ketten sem. Ha odaköltöznék, jönne velem az egész pereputtyom is. Nem akarom még lekötni magam, ehhez még kis hülye vagyok."

Marcsi és London: "Minden pillanatra emlékszem. Mikor megtudtuk, hogy utazunk, nem tudtunk aludni. A repülés is nagyon jó volt. Nekem London mindig egy esős, komor, szürke hely volt. Most láttam és kellemesen csalódtam, nagyon tetszett. Marcsival sokat veszekedtünk, de akkor is jó volt. Közeledtünk is egymáshoz, meg el is távolodtunk egymástól. Érzelmi szinten főleg. Jó volt vele lenni két napig."

A tanulságokról: "Ebben az idősebb közegben mindennap tanultam valamit. Megtanultam, hogy megéri bízni az emberekben, önmagunkban és az életben. Nem kell mindig a rosszat látni, mindig ott van a jó, csak észre kell venni. Megtanultam alkalmazkodni, tolerálni, tisztelni embereket. Frenkitől azt tanultam, hogy meg kell próbálni könnyedén élni, hogy pörögni kell és mindig a dolgok jó oldalát nézni. Ágicától azt tanultam, hogy az érzéseimet ki kell mondai, Csabitól azt, hogy ki kell tartani a cél érdekében. Leótól tanultam a legtöbbet. Csodálattal hallgattam a benzinkutas történeteit, mert mindegyikből tanultam egy kicsit."

Ajánlat:

Jön a nyár!
Bruce Willis, szakítás után
Meghal Harry Potter?
Harley-fesztivál, sok képpel