Matyuc Péter: Hadgyakorlaton előszeretettel látogatom a gulyáságyút

Matyuc Pétert, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjét elsősorban a sorkatonaságról, a haderőreformról és az iraki helyzetről kérdezték az [origo] Társalgójában. A szóvivő elmondta, hogy budapestieket már rég nem láttak a sorozáson, hogy utánozhatatlan a hadgyakorlatokon készült babgulyás és hogy a hadsereg csak a normál ügymenetben nem üzemel kifogástalanul, ha vészhelyzet lenne, "mindenki tenné a dolgát".

- A sajtóban megjelent hírek szerint az iraki magyar kontingens híradástechnikai rendszerének csodájára járnak a szövetségesek: Ez mire vonatkozik?

Forrás: [origo]

- A magyarországi kapcsolattartás érdekében polgári műholdas átviteli sávot béreltünk, ezzel összekapcsolva az MH híradó és informatikai rendszerét a kitelepült kontingenssel. Ezeken keresztül elérhetők a polgári szolgáltatások (távbeszélő, internet) és a NATO-rendszerek szolgáltatásai is. Még videotelefon-kapcsolat is létesíthető. Ez a rendszer nem biztosítja a tábori, háborús környezetben előírt katonai követelmények teljesülését, és ez nem is volt követelmény. A magyar kontingens nem háborús feladatokra volt és van felajánlva. A sajtó által említett "csoda" valószínűleg arra vonatkozhat, hogy a katonák hasonló szolgáltatásokkal rendelkeznek a táborban, mintha itthon lennének.

- Milyen telekommunikációs eszközt használnak a szövetségesek az egymás közötti kommunikációhoz?

- A szövetségesek egymás között mindig a vezető nemzet által biztosított eszközöket alkalmazzák. Alapelv, hogy a kapcsolatért mindig az elöljáró szervezet felel. A magyar kontingenshez a lengyel fél - mint elöljáró - egy 2 Mbps-os digitális mikrohullámú kapcsolatot épített ki, és a digitális központok összekapcsolásával biztosítja a beszéd és adatkapcsolatot.

- Milyen telekommunikációs eszközt használhatnak a magyar katonák a rokonaikkal? Mekkora szerep jut a vezetékes telefonálásnak és az internetnek?

- A magyar katonák a műholdas összekötetés részünkre meghatározott távbeszélő csatornáin és az internet használatával tartják rokonaikkal a kapcsolatot. A hívások költségének nemzetközi szakaszra eső részét az MH biztosítja. A kontingens részére több internetes végpont is biztosított, ezeket az állomány szabadidejében elektronikus kommunikációra, illetve böngészésre is használhatja.

- Lehallgatható-e a beszélgetés, van-e annak reális veszélye, hogy lehallgatják?

- A rendszer közvetlen lehallgatás ellen védett, azonban megfelelő technológia alkalmazásával a szándékos lehallgatás lehetősége nem kizárt. Erre vonatkozóan nincsenek adataink.

- A lehallgathatóság szempontjából mely eszköz tekinthető biztonságosabbnak, a mobil vagy a vezetékes telefon?

- Igazán egyik sem biztonságos, mivel a lehallgatás ellen csak korlátozottan védettek.

- Használnak-e hagyományos kódoló és dekódoló rendszereket a honvédségen belüli vezetékes telefonálás során?

- Természetesen igen, mivel a minősített információkat csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő védett módon szabad elektronikusan továbbítani.

- Legutóbb Moldáviában két autonómiára törekvő csoport országszinten is megbénította egymás telekommunikációs rendszereit. Egy ilyen szituáció elképzelhető lenne Magyarországon?

- Ha politikailag nem is, de technikailag igen. Ezért követelmény a tábori katonai hírrendszerrel szemben a lehallgatás, zavarás elleni védelem és az ezzel kapcsolatos valamennyi rendszabálynak való megfelelés.

- A hidegháború egyik szimbóluma volt a csúcsvezetők asztalán elhelyezett vezetékes telefon, amellyel közvetlenül hívhatták más országok vezetőit. A hétköznapi életben csak "forró drótként" ismert telefonok léteznek még?

- A Magyar Honvédség hírrendszerének korszerűsítése egy hosszan tartó folyamat, melynél még egy időben van jelen a régi és az új technológia. Így használatosak még a "forró drót" kapcsolatok, melyeket a digitalizálásnak köszönhetően fokozatosan felváltanak a "virtuális forró drót" jellegű kapcsolatok.

Köszönöm szépen a kérdéseket, remekül éreztem magam, kívánok mindenkinek további kellemes szolgálathalasztást! :)