A holokauszt nincs kibeszélve

Darányi András, a Holokauszt Emlékközpont vezetője szerint a holokausztról muszáj beszélni. Darányi a Vendégszobában válaszolt az olvasók kérdéseire. 

Nem gondolja, hogy a média túlontúl is eleget foglalkozik a holokauszt témával? Meddig lesz még kikiáltva a magyar bűnös nemzetnek? (Sasa)

- Nem foglalkozik senki túlontúl eleget ezzel a témával, mert ennek a témának a tanulságai nincsenek kibeszélve, meg sem kezdődött az a széles körű társadalmi párbeszéd, amelyik ahhoz szükséges, hogy az emlékezetet feldolgozzuk. A kollektív nemzeti bűnösség pedig nem létezik, és az áldozatok maguk is a magyar nemzethez tartoznak, és a magyar nemzethez tarozóként magyar állampolgárként haltak meg.

Ön szerint mi a helyesebb, emlékezni és felemlegetni a múltat, vagy előre tekintve túl lenni az eseményeken? (ikork)

- Szerintem helyes emlékezni, és helyes feldolgozni a múltat, csak az így levont tanulságokkal léphetünk tovább egy nyílt és befogadó, alkotmányos jogállam irányába.

A mai napig sokszor találkozom címkékkel, amiket az embertársainkra aggatunk, például a zsidó boltos, a zsidó haverom... Ön szerint ezekre miért van szükség? Végül is azt se mondjuk, hogy a szőke hajú ismerősöm. (ikork)

- De mondjuk, számos szőke nős viccet ismerek.... Volt időszak, amikor a zsidó szót pejoratív értelemben használták, hasonlóan időnként a cigány jelzőt is. Jó lenne ettől megszabadulni, és a vallási-etnikai hovatartozást illető jelzőket meghagyni azokra a kijelentésekre, amelyek pozitív értékeket takarnak.

A holokauszt tulajdonképpen csak egy népcsoportról szól? Vagy a második világháborúban meghalt más népcsoportokról is megemlékeznek? (Czibu)

- A magyarországi holokauszt áldozatai a zsidók, romák és néhány kis egyház tagjai voltak. Bizonyos kutatók pedig számos politikai üldözöttet is a holokauszt áldozatainak tekintenek.

Ön szerint Spielberg filmje mennyi valós adatot tartalmazott és történetileg mennyire tekinthető hitelesnek? (ikork)

- Én erre nem vagyok hivatott válaszolni, de Spielberg filmje valós történeten alapul.

Senki nem vitatja, hogy a Spielberg-film valós történeten alapul, hogy a holokausztról szól. Arra lennék kíváncsi, hogy Schindler emberileg tényleg ezeket a dolgokat tette meg a zsidók megmentéséért? Illetve voltak-e hozzá hasonló személyiségek a német birodalom területén? (ikork)

- Természetesen a német birodalom területén is volt számos embermentő, a Spielberg-film története Thomas Keneally Schindler bárkája című könyvéből megismerhető. Oscar Schindlernek Izrael hivatalosan a "világ igaza" kitüntetést adományozta.

Nekünk az általános iskolában kötelező volt megnézni a Schindler listájá-t. Én úgy gondolom, hogy nincs az a történelmi esemény, amit egy emberre rá lehetne erőszakolni ! Ez lenne a demokrácia? (MonaLisaSmile)

- Minden iskola a maga hatáskörében döntheti el, hogy mit tesz kötelezővé és hogyan emlékezik meg erről a nemzeti tragédiáról. Megkérdeznéd-e, hogy március 15-én kötelező-e meghallgatnod a Nemzeti dal-t? Ha nem, akkor mérlegeld.

Ön szerint nem befogadó jogállamban élünk? (Szelidfiu)

- Úgy gondolom, hogy mi egy alkotmányos, demokratikus jogállamban élünk, de számos alkalommal látjuk, hogy a deklarált alkotmányosság nem egyezik a napi tapasztalatainkkal.

Ön szerint is minden egyes diáknak meg kéne néznie ezt a holokausztmúzeumot? Ön szerint képesek tanulságot levonni a mai fiatalok? (Miközben megy a zsidózás, palesztinozás a főiskolákon, egyetemeken) (coll)

- A Holokauszt Emlékközpont egyik legfontosabb célja, hogy középiskolát úgy ne fejezhessen be diák, hogy nem járt a múzeumban és nem szembesült azzal, amit ott látott, amit ott tanult. Valóban, a magyar felsőoktatásban aggasztó jelei vannak a rasszizmusnak és az intoleranciának, de bízom benne, hogy a fiatalok képesek tanulság levonására. Ennek az eredményét azonban csak évek múltán fogjuk megtapasztalni.

Mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon nem indult be a holokausztról érdemi diskurzus, még Kertész Imre Nobel-díja után sem? Fog ezen változtatni az Emlékközpont? Ha igen, hogyan? (irkave)

- Úgy tűnik, hogy a társadalmi diskurzus időszakára Európa nem volt érett az utóbbi években. Ebből a sorból Magyarország sem hiányzott, és a problémát még tetézte a szocialista rendszer elfojtása. Pozitív példaként Németországot említhetjük viszont. Az utóbbi években azonban számos országban megindult a szembenézés, Magyarországon a Holokauszt Emlékközpont egy eszköz lesz egy társadalmi párbeszéd megindítására és fenntartására. Állandó és időszaki kiállítások, oktatási programok, előadássorozatok, ezek a Holokauszt Emlékközpont rendelkezésére álló eszközök a holokauszt kérdésének feldolgozására.

- Ön szerint a gulág áldozatainak emlékére mikor lesz ennyi állami támogatás? (GaBRIeLai)

- Remélem, Magyarországon minden diktatúra áldozatáról megemlékeznek. Az állami támogatás rendszeréről nem tisztem nyilatkozni.

Mikor lesz ennek már vége? Már több mint 50 év eltelt, a nácik legtöbbjét levadászták vagy 'balesetben elhunyt', és még mindig ez a téma. Már borzasztóan unalmas. Nem kéne továbblépni? (MonaLisaSmile)

- A magyar népesség mindössze 2 százaléka rendelkezik komolyabb ismeretekkel a holokausztról, a magyar felnőtt lakosság 55 százaléka határozottan nem jól tájékozott a holokauszt kérdésében. Ma a lakosság 46 százaléka úgy gondolja, hogy a témát nem kell levenni napirendről. Ez az arány 1995 óta jelentősen nőtt, 1995-ben mindössze 25 százalék gondolta így. A lakosság 67 százaléka támogatja vagy nem ellenzi egy önálló holokausztmúzeum létrehozását. Az adatok a Szonda Ipsos 2003 októberi reprezentatív vizsgálatából valóak.

Uram, megkérdezhetném, hogy a mai világban miért a holokauszt emlékeivel törődnek ahelyett, hogy az éppen zajló törvénytelen háborút és az antitoleráns világnézetet boncolgatnák? Ja, és ismerős szó a megbocsátás, mintha a Bibliában is lenne... (izzolava)

- A mai világban folyó háborúk, etnikai tisztogatások és az alapjukat szolgáltató intoleráns világnézetek elválaszthatatlanok a holokauszt témájától. A holokauszt megértésén keresztül juthatunk el oda, hogy hatásosan vehessük fel a harcot, a mai napig emberirtásokhoz vezető diszkriminatív, gyűlöletteljes ideológiákkal szemben.

Mikor lesz végre nyugalom? Már szinte minden helyreállt, lenne még 1000 dolog, amiért bánkódhatnának a zsidók, arabok, négerek és sorolhatnám... Mégis mindenütt csak erről hallani! A középiskolákban nem csak a holokausztot kéne megtanítani, hanem az összes többi nagy "sorscsapást" is, mégis mindig csak ez van tolva előre. (MonaLisaSmile)

- A holokauszt valóban egyike a 20. század genocídiumainak, ugyanakkor a fejlett civilizált világ szívében nagyipari módszerekkel előre kitervelt módon egy diszkriminált embercsoport milliós nagyságú legyilkolására nincs más példa. Ennek ellenére nem szabad rangsorolni emberirtás és emberirtás, halál és halál között.

És kötelező lesz meglátogatni az Emlékközpontot? (ivantsz)

- Nem rendeletek erejével, hanem a meggyőzés erejével szeretnénk rávenni mindenkit arra, hogy látogasson el az Emlékközpontba.

Az antiszemitizmus európai erősödésével együtt erősödik a holokauszt-szőnyeg-alá-söprése-effekt is, nem? (Kiccs)

- Magyarországon a holokauszttagadás sokkal kevésbé ismert és elfogadott, mint máshol Európában. Ebből a szempontból jobb a helyzetünk. A jelenlegi európai antiszemitizmus másban gyökerezik, mint a holokausztot megelőző rasszista antiszemitizmus.

Mit gondol azokról, akik azt mondják, hogy a holokauszt nem történt meg? (SKAzofren)

- Ugyanazt, mint azokról, akik azt mondják, hogy a Föld lapos.

Ha Trianonra azt mondják, hogy régen volt, felejtsük el, ez ennyi erővel miért nem áll a holokausztra? (Pretador)

- A két történelmi esemény - bármennyire is fájó pontjai a magyar történelemnek - nem ugyanaz a kategória.

Ön szerint a zsidóságot ért sérelmek feljogosítják őket arra, hogy bármit megtehessenek büntetlenül? (Pretador)

- Nem.

Köszönöm a beszélgetést, a viszontlátásra!