- Üdvözlök mindenkit! A hétvégén lesz egy Magyar Agora című deliberatív közvélemény-kutatás Budapesten, a témája romák és nem romák viszonya. Én arról tudok beszámolni, hogy vajon ez a módszer honnan származik, mi a célja, mit várhatunk tőle, és vajon miért került az MTV1 műsorába.
Elmondaná, mi is az a Magyar Agora? (holger_05)
- A Magyar Agora egy fantázianév, amelyet a tömegkommunikációs megjelenés számára találtak ki a szervezők. Azt a gondolatot fejezi ki, hogy népgyűlésszerű eseményről van szó. Az egész országot reprezentáló minta, körülbelül 200 ember összejön, vitákon, szakértőkkel való beszélgetéseken vesz részt romák és nem romák viszonyáról, és ennek nyomán kialakít egy új véleményt a kérdésről.
És az ön szerint jót tesz, hogy közvélemény-kutatást csinálnak arról, hogy milyen a viszony a romák és nem romák közt? Nem lehet, hogy csak nagyobb viszály lesz így? (kaszas)
- Én a családi veszekedésekben is azt tapasztalom, hogy a kibeszélés csak segít a dolgokon. Jó az, hogyha gyakorlatozzuk magunkat abban, hogy miként mondhatjuk el egymásnak egymásról anélkül, hogy indokolatlanul vérig sértenénk egymást. Ez is lehet az egyik hozama az ilyen deliberatív közvélemény-kutatásoknak. Itt ugyanis nem csak az történik, ami egy hagyományos közvélemény-kutatásban, vagyis, hogy rögzítünk egy véleményt, hanem szemtől szembe találkoznak egymással vadidegen emberek, az ország különböző részeiből, mindenféle társadalmi csoportból, és közösen vitatják meg a pártatlannak és sokoldalúnak szánt tájékoztató anyagokat.
Mit jelent magyarul a deliberatív közvélemény-kutatás? (zsuzsuzsu_05_)
- Próbálkoztunk gondolkodtató közvélemény-kutatás fordítással is. A lényeg az, hogy maguk a válaszolók gondolkodnak, és összehasonlíthatjuk, hogy mik voltak a válaszaik ugyanazon kérdésekre valamikor júniusban, amikor először kérdeztük meg őket romák és nem romák viszonyáról, és hogy mit válaszolnak majd ugyanazokra a kérdésekre vasárnap délben, miután másfél napig idegen emberekkel, honfitársaikkal beszélgettek, vitatkoztak erről.
Ön szerint ki gyártja a sztereotípiákat a romákról, ha nem a romák körül élők? (karl_boro)
- Különböző embereknek más és más sztereotípiái vannak, nyilván a romák is gyártanak sztereotípiákat, a romagyűlölők is és azok a nem romák is, akik szeretnék előmozdítani a romák társadalmi felemelkedését. Sztereotípiái mindenkinek vannak a világon. Csak van olyan sztereotípia, amiben több az előítélet és kevesebb a rugalmasság, mint esetleg másokban.
Nem gondolja, hogy a romák problémáit teljesen más oldalról közelítik meg a politikusok, éppen pártbeállítottságtól függően? Ön szerint ez helyes? (holger_05)
- Én nem látok olyan nagyon nagy különbségeket a nagy pártok között a kérdés kezelésében, de lehet, hogy valamiről lemaradtam.
Honnan származnak a romákat nem gyűlölők sztereotípiái? A roma szervezetek mit tesznek a kép kitisztulása érdekében, és mit tudnak megmutatni, mint pozitívumot? (cool)
- Ehhez nem tudok hozzászólni. Nem vagyok kifejezetten szakértője a roma kérdésnek, a deliberatív közvélemény-kutatásokhoz értek valamennyit, azokat bármilyen témáról lehet rendezni.
Ön milyen szerepet játszik szakértőként a Magyar Agorában? Csak, mert érdemi választ még nem nagyon olvastam magától az eddigi kérdésekre... (holger_05)
- Az én dolgom pusztán annyi, hogy miként célszerű összeállítani a tájékoztató anyagokat, megszervezni a kiscsoportos beszélgetéseket, ahhoz, hogy a deliberáció feltételei ideális mértékben adottak legyenek. Természetesen nagyon sajnálom, hogyha csalódást okozok a romakérdéssel kapcsolatos tudatlanságommal, de mint mondtam, ez az első deliberatív közvélemény-kutatás Magyarországon, részben ez adja az esemény érdekességét, nem csak az, hogy a roma kérdéssel foglalkozik.
Ön azt mondja, mindenféle társadalmi csoportból érkeznek kérdezők... Ez mit takar? A romákat kik fogják képviselni a konferenciákon? Valóban a megfelelő emberek lesznek a vendégek? Valóban őket érintik a felmerülő kérdések? (cool)
- Eredetileg egy ezerfős véletlenszerűen kiválasztott országos mintát kérdeztünk meg, mint bármilyen más közvélemény-kutatásban. Ennek résztvevői közül 239-en vállalták azt, hogy eljönnek erre a deliberatív hétvégére szeptemberben. Pontosan csak ma este tudjuk megmondani, hogy hányan érkeznek meg közülük, de eléggé hasonló az összetételük az összlakosságéhoz. Azt, hogy köztük ki roma és ki nem, azt csak saját állításaik alapján tudjuk megítélni. Úgy tudom, hogy a 239 ember között körülbelül negyvenen voltak azok, akik romának mondták magukat, tehát nekik egy kicsit nagyobb volt a kedvük részt venni ezen a hétvégén, mint a nem romáknak. Ezt a mintatorzítást megfelelő statisztikai eszközökkel korrigálni fogjuk.
Miért jó, ha kétszáz ember szakértőket hallgat meg egy kérdésben? Ők okosabbak lesznek, de mennyit segít ez a romákon? (zsuzsuzsu_05_)
- Egy közvélemény-kutatásnak nem lehet az a célja, hogy konkrét embereken vagy csoportokon segítsen. Véleményeket lehet megismerni a révén. Egy deliberatív közvélemény-kutatás annyival jobb egy közönségesnél, hogy egy kicsit megismerhetjük azt, hogy mit gondolnának az emberek ugyanerről a kérdésről, ha sokkal többet tudnának, és sokkal többet gondolkodtak volna, mint amennyire ténylegesen alkalmuk van az életben.
Ez ha jól láttam, látható lesz a tv-ben, mikor is és hol? (kaszas)
- Vasárnap este 8-kor. Lesz egy beszámoló az eredményekről az 1-es csatornán, de azt hiszem, minden este lesz egy kis zanza is róla.
Nem a romák a romakérdés szakértői? Kik lesznek a szakértők a Magyar Agorán? (zsuzsuzsu_05_)
- A szakértők között lesznek romák és nem romák is, hiszen nem csak a romák ügye az, hogy miként alakulnak társadalmi viszonyaik.
Ön szerint megfelelően meg volt ez a program hirdetve? Amúgy milyen nehézségekbe ütközött a szervezés? (cool)
- A legnehezebb, azt hiszem a pénzforrások előteremtése volt.
Hol csináltak még ilyen deliberatív kutatást? Ott miről volt szó? Gondolom, nem mindig a romákról. (zsuzsuzsu_05_)
- A legtöbb deliberatív közvélemény-kutatást Angliában végezték, bűnözésről, az egészségügyi rendszerről, két ízben magukról a választásokról. Dániában és Ausztráliában egy-egy népszavazás előtt volt ilyen kutatás. Egy ízben pedig még Kínában is sikerült tető alá hozni egy ilyen eseményt.
És akik benne voltak a kutatásban, utána máshová szavaztak? (zsuzsuzsu_05_)
- Az angliai deliberatív közvélemény-kutatásban voltak ilyen tapasztalatok, mindenekelőtt azoknak a kis pártoknak a támogatottsága növekedett, amelyekről azelőtt kevesebbet tudtak az emberek, de a vitahétvége után legalábbis néhányan úgy döntöttek, hogy azok mégiscsak közelebb állnak hozzájuk.
A már említett sztereotípiák az életünk részei, és ez is egyfajta véleménynyilvánítás. Amikor ennek hangot ad valaki, lerasszistázzák. Ezen is érdemes lenne változtatni? Vagy ez így rendben van? (holger_05)
- Nem csak a rasszistáknak vannak sztereotípiái, de ha valakinek rasszisták a megnyilatkozásai, azt szerintem bátran nevezhetjük rasszistának, hogy ezzel figyelmeztessük arra, ha esetleg úgy véljük, alapvető emberi értékekkel ellentétesek a nézetei.
Az a baj a romakérdéssel, hogy akit rossz élmény köt hozzá, soha nem fog megváltozni sem közvélemény-kutatás, sem semmi más miatt, akit meg nem ért rossz ezen a téren, az semleges marad úgyis. (kaszas)
- Ezt majd meglátjuk vasárnap este, én sem tudom, mennyire képlékenyek az emberek véleményei ebben a kérdésben, éppen ez lesz az egyik érdekessége, hogy ezt megtudjuk.
Mi a véleménye a magyarok és romák közti ellentétről? (Gezuu)
- Az én véleményem erről semmivel sem érdekesebb, mint az öné. Sőt.
Miért pont a romákról lesz szó? Választások lesznek jövőre nálunk is. (zsuzsuzsu_05_)
- A szervezők egy fontos izgalmas kérdést kerestek, lehetőleg olyat, amelyikről értelmesebben tudnak az emberek vitatkozni, mint arról, hogy melyik párt lop többet, vagy melyiknek vannak rátermettebb vezetői. Persze lehet, hogy tévedtek.