Pálffy újabb könyvekkel álmodik

Pálffy István nem elégíti ki a tévés munkája, ugyanis a Híradóban nincs meg az önkifejezés lehetősége - ezért tartja fontosnak, hogy az íráson át megmutassa másik énjét is. Tervezget egy Erdélyről és egy Felvidékről szóló anyagot is. Szerinte nem probléma az, hogy neves színészek, híradósok tűnnek fel bugyuta show-műsorokban - főleg akkor nem, ha a megjelenés kulturált, ízléses. Pálffy szerint a kereskedelmi televíziók 4-5 év elteltével vizuális környezetszennyezésbe fogtak, éppen ezért gondolta úgy, hogy takarítani kell a virtuális placcon. A csetelők közt persze akadt igazi kritikus is: néhányan a bakik, hibák miatt írtak be, de valaki egyenesen a faviccek miatt szólta meg a híradóst, aki viszont higgadtan, békésen tűrte a beszólásokat.

Van-e beleszólása, hogy ki a műsorvezető társa a Híradóban? Néha olyan érzésem van, hogy kolléganőjével, Varga Edittel nincsenek egy hullámhosszon - nem mindig érti az ön - már elnézést a kifejezésért - favicceit. (cicamica1266)
- Igen, ahogy korosodom, egyre rosszabb a humorom, ezt mondták már. És valahogy a tévés főnökök mindig szebbet és fiatalabbat akarnak mellém ültetni. Ebből következően a hullámsávok is egyre távolabbra kerülnek, én rövidhullámon recsegek, a lányok meg digitális műholdon mennek.

Mi a legnehezebb a tévézésben? Mi az, amivel a legnehezebben birkózik meg a mindennapokban? (cool)
- Testi-szellemi karbantartás, a legnehezebb.

Van kedvenc műsora, amit mindig megnéz? (doriteo)
- Fábry, Friderikusz, ennyi.

Megbánta, hogy eljött a kereskedelmi tévétől? (cool)
- Ahogy szokták mondani, röviden válaszolva nem, bővebben kifejtve egyáltalán nem. Komolyra fordítva viszont: nem az volt az én bajom a kereskedelmi televíziókkal, hogy 4-5 év elteltével vizuális környezetszennyezésbe fogtak, hanem éppen ezért gondoltam úgy, hogy takarítani kell a virtuális placcon. Erre pedig jó hely a közszolgálati televízió.

Nem tervez könyvet keleti országokról? Egyiptom? India? Thaiföld? Japán? (cool)
- Egyiptomot most hagyjuk, egy olyan szalmonellafertőzéssel jöttem haza nemrég, hogy az immunrendszeremen ütött hatalmas résen betámadott egy atípusos tüdőgyulladás is, persze tudom, hogy ez nem az ország vagy az ottani emberek hibája, hanem egyszerűen csak nem kellett volna csapvizet inni koszos pohárból a sivatag közepén. De Egyiptomról írnék azért, egy ilyen konyha-kultúra kalauz könyvet. A többiről nem tudok nyilatkozni, mert még nem jártam arra, Ázsia teljesen kimaradt.

Hogy lehet az, hogy nem hallunk önről olyan szaftos pletykákat a bulvárban, mint a többi ismert személyről? (doriteo)
- Néha fáj, hogy az utolsó hír rólam az volt, hogy beleejtettem a mobiltelefonomat a vécékagylóba, bár lehet, hogy nem is velem történt meg.

Van olyan dolog, amire nagyon vágyik az életben és még nem teljesült? (doriteo)
- Valami olyasmire vágyom, amiről magam sem tudom, hogy micsoda. Ha valami váratlanul boldoggá tesz, az lesz az, azt várom, hogy teljesüljön. Egyébként csak hétköznapi vágyaim vannak. Olykor elképzelem magam bizonyos helyzetekben, kultúrmisszióban, ilyesmi.

Van olyan dolog az életében, amit nagyon megbánt? (doriteo)
- Két pofon.

Ön sokfelé megfordul, sok mindenkivel találkozik. Mi az az emberi tulajdonság, amit nem tud vagy csak nehezen tud tolerálni? (Swayzee)
- Hazugság.

Ha lenne lehetősége elmenni egy igen neves eseményre (cannes-i filmfesztivál, egy Oscar-díj-átadás, Párizs-Dakar rali), hova menne el gondolkodás nélkül? (doriteo)
- Cannes-ban voltam, az Oscar nem érdekel, tehát Párizs-Dakar.

- Ha valakit érdekel a két pofon, akkor legközelebb folytatjuk, addig lesz még baki is bőven, ezt megígérhetem, egyébként meg köszönöm a kérdéseket, helló, viszlát mindenkinek!