Karinthy Márton: Nem én akartam ebbe a családba születni

Karinthy Márton, a Karinthy Színház igazgatója, Karinthy Frigyes unokája nemrégiben kétkötetes könyvet írt családja történetéről. A Vendégszobában elmondta: apja, Karinthy Ferenc mindenáron vízilabdázót akart faragni belőle, de mivel ő a víz és az írás elől is menekült, úgy döntött, inkább színházigazgatónak áll. Most, idősebb korára úgy látja, mégiscsak szorult bele valami az ősi késztetésből, ezért kezdett bele az Ördöggörcs írásába.Ennek ellenére is meggyőződése, hogy a Karinthy család legfőbb öröksége mégsem az írás mívelése, hanem az a sajátos humor, amellyel tagjai a világot szemlélik.

Gondolom, a családban kötelező az összes Karinthyt elolvasni. Ön hogy áll ezzel? Önnek melyik regény a kedvence és - irodalmi szempontból - kit kedvelt inkább: Ferencet vagy Frigyest? (cool)

"Én ilyen hülyén lázadtam, hogy nem olvastam"

- Nálunk nem volt kötelező Karinthyt olvasni, és ameddig tehettem, magam is elkerültem - ezzel persze csak én lettem kevesebb -, de hát minden gyerek lázad, én ilyen hülyén lázadtam, hogy nem olvastam. (Nem csak Karinthyt, mást sem.) Aztán persze rájöttem, hogy ez hülyeség, és mind a mai napig hiszem, hogy olvasni a legjobb dolog a világon, tehát mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a szórakozást. Karinthy Frigyes szerintem is zseni volt, hozzá hasonlítani tehát nem fair bárkit is. Apám pedig nagyon jó, szórakoztató és színvonalas író volt. Nem az én tisztem ítéletet mondani kettőjük irodalmi rangjáról. Nagyapámat nem ismertem személyesen, apámat meg nagyon is, ez nyilván a véleményemet is nagyban befolyásolta.

Sokat olvastam a Kárpáti Gyurikáról, az édesapjáról és csapattársairól. Nagyon viccesnek találtam. Ön mennyire szerette a vízilabdát, illetve a sportot általában? (hakapepsi)
- Apám mindent megtett, hogy vízilabdázót faragjon belőlem, de mint az ábra mutatja, ez nem nagyon sikerült. Egyébként erről a harcunkról is írok a könyvben. Kárpáti Gyuri szinte mindennapos vendég volt nálunk, ezért személyesen tanúsíthatom könyvének hitelességét.

Ki fogja a "Karinthy-zsenit" továbbvinni? Ki lesz a következő generáció? (fathom)
- Ez a jövő zenéje. Zsenik csak ritkán születnek, de ha a Karinthy-szellemiségre gondol, remélem, nem enyészik el a következő évtizedekre sem. A lányom egyébként, szerencsére, egyelőre nem gondolkodik az íráson. De hát ki tudja? A gének nyilván benne is működnek.

Ön szerint az édesapja hogyan lett ilyen nagy író? (DaniDuck)
- Sokat írt. Megszenvedte, hogy Karinthy Frigyes fia, és, hogy neki a saját hangján kell megszólalnia. Az érzést magam is átéltem írás közben. Úgy látszik, ez generációról generációra ismétlődik. De hát lehet, hogy ez az a híres "ördöggörcs".

Önnek mi a véleménye édesapja első igazi nagy sikeréről, a Budapesti tavasz-ról és annak filmfeldolgozásáról? Én imádtam! (hakapepsi)
- Én is. A filmet talán még jobban, mint a regényt. Azt hiszem, ez a regény és ez a film kiállta az idő próbáját, és hiteles dokumentum ezekről a lázas, hittel teli évekről.

Ön szerint létezik ma olyan zseniális író, mint amilyen Frigyes? Ha igen ki, ha nem, akkor miért nem? (bankut)
- Zsenik egy évszázadban csak egyszer születnek - mondom szomorúan. Ez egyébként sem elhatározás kérdése, úgy hiszem. A Nyugat-nemzedék megfelelő táptalaj lehetett egy ilyen zseni megjelenéséhez, mint amilyen Frigyes volt. Na, de ki mindenki volt még körülötte? Babitstól Tersánszkyig, Kosztolányitól Nagy Lajosig. Babits egyébként maga állította Friciről: "Ez a marha volt köztünk az egyetlen zseni!"

Az Ön számára mi a Karinthy család öröksége? Nem az anyagiakra gondolok! (hakapepsi)
- Erre nehéz röviden válaszolni. Egy egész könyvvel lehet csak, ahogyan ezt próbáltam is megtenni. Talán a humor legfontosabb. Pontosabban egyfajta képesség arra, hogy kellő humorral szemléljük a világot és hogy a színe mellett a fonákját is észrevegyük.