A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász

"A Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövőjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban" - mondta a Vendégszobában Almár Iván űrkutató-csillagász, a 2008-as Giordano Bruno-díj kitüntetettje.

A SETI-kutatás nem ufológia

Kapcsolódik-e az ön kutatása az ufókhoz? A tévében így írták ki. [egéraMarson0]
Valóban az a helyzet, hogy szerdán este az Este című műsorban, ahol kérdeztek a nemrégiben elnyert Giordano Bruno-díjjal kapcsolatban, folyamatosan az a felirat jelent meg, hogy "egy magyar ufó-siker". Sőt, az egész műsor úgy került fel az internetre, hogy "egy magyar ufológus sikere". Minderről persze az adás idején nem tudtam, ott csak arra igyekeztem válaszolni, hogy a bevezető képsorokkal ellentétben az, amivel én foglalkozom, vagyis a SETI-kutatás, nem hogy nem azonos az ufológiával, hanem éppen ezzel ellentétes. Az a helyzet ugyanis, hogy ha az ufológusok valódi jelenségeket kutatnának, és igazuk lenne abban, hogy itt a Föld körül tartózkodnak idegen civilizációk küldöttei, akkor mindazzal nem lenne érdemes foglalkozni, ami a SETI tárgya, vagyis a csillagos ég felől érkező esetleges jelek, üzenetek tanulmányozása.

Mit gondol az amerikai 51-es körzetről és a hozzá kapcsolódó "ufóbalesetről"? [Mr.Bendegúz #]
Mint a beszélgetés elején már jeleztem, az ufó-probléma és a SETI-probléma viszonya egyértelmű: ha itt a Földön bizonyítható (!) formában sikerülne nyilvánvalóvá tenni, hogy idegenek jártak vagy járnak a Földön vagy annak környezetében, akkor nem lenne szükség semmiféle SETI-megfigyelésre, és nem lenne Fermi-paradoxon sem.

Látott Ön már olyan jelenséget éjszaka, amit a mai napig megmagyarázni? [.Zivi.]
Természetesen igen. Különösen azóta, amióta mesterséges holdak ezrei keringenek a Föld körül, és a legkülönbözőbb repülő eszközök bolyonganak a légtérben, szinte lehetetlen megmondani, hogy egy-egy égi jelenség a földi civilizáció melyik termékéhez tartozik. Régebben természetesen egyszerűbb volt a helyzet, mert pár száz évvel ezelőtt minden jelenség, ami az égen volt, csak természetes eredetű lehetett. De abban az időben a fantasztikus égi jelenségeket nem vizsgálták igazán tudományos eszközökkel, és a ránk maradt leírások is nagyon bizonytalanok. Vagyis röviden szólva, vannak ismeretlen eredetű égi jelenségek, de ez nem azt jelenti, hogy ezek okvetlenül egy, a földitől független civilizáció "küldöttei".

Vallás és politika

Az egyház hogyan viszonyul az ilyen kaliberű kérdésekhez? Ha egyáltalán viszonyul? [fpui fpqbufisrác]
Valójában különbséget kell tenni az egyes egyházak között, hiszen tudjuk jól, hogy a vallásokban mást és mást tanítanak a Földön kívüli életről. Elsősorban a keleti egyházak, például a buddhizmus fogadja el többé-kevésbé a lehetőséget, hogy máshol is élhetnek értelmes lények az Univerzumban, de tulajdonképpen részletesen egyik egyház sem foglalkozik azzal a problémával, hogy mi történne akkor, ha ilyenekre bukkannánk. Persze van sok ellentétes álláspont is, vannak olyan egyházi megnyilvánulások, amelyek csak a Földre korlátoznák az értelemmel bíró életet. Hivatkoznék Giordano Bruno esetére, akit 1600-ban éppen elsősorban azért a tanáért ítéltek máglyahalálra, hogy a lakott világok száma végtelen lehet.

Elképzelhető, hogy mi hétköznapi emberek nem tudnánk arról, ha sikerülne kapcsolatot teremteni földön kívüli lényekkel? [Gyor-Gábor24]
Természetesen minden elképzelhető. A SETI-kutatók nemzetközi bizottsága azonban kezdettől fogva arra törekedett, hogy egy együttműködési szerződés keretében biztosítsa a nyilvánosságot minden érdemleges felfedezés számára. Ezt a megállapodást gyakorlatilag minden aktív SETI-intézmény és kutatócsoport aláírta. Ezért remélhető, hogy egy felfedezés nem maradhat titokban, sőt az a cél, hogy amennyiben a felfedezés fontosnak látszik, a többi aktív kutatócsoport is részt vegyen annak ellenőrzésében, cáfolatában vagy igazolásában.

Van az emberiségnek (államoknak, ENSZ-nek vagy tudományos szervezeteknek) arról stratégiája, hogy mit kell tenni, ha egy szép napon felbukkan az értelmes és technikai civilizáció? [Cheradine]
Talán az a legpontosabb válasz, hogy próbálkozások vannak ebben az irányban. A kezdeményező a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia SETI-munkacsoportja, amelyben diplomaták, filozófusok, társadalomtudósok, természettudósok stb. együtt próbálják megalkotni az olyan dokumentumokat, amelyek az egész emberiség számára elfogadhatóak lennének. E dokumentumok létrejöttét nagy, évekig tartó viták előzik meg, és természetesen nem könnyű olyan megoldást találni, amely a politika számára is elfogadható. A magam részéről, mint aki szintén részt vett ezekben a munkákban, csak annyit tudok határozottan megfogalmazni, hogy nagy felelősségtudattal és komolyan foglalkoznak ebben a szervezetben ezzel a fontos problémával.

Miért kell kutatni más civilizációk után? Az ember fél egyedül létezni? [élvezd amíg tart]
Az első motívum a kíváncsiság. Én úgy érzem, hogy óriási ellentmondás feszül abban a tényben, hogy itt a Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén mindennek eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövőjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban.

Foglalkozni kell a Naprendszer kínálta lehetőségekkel

Lehetséges, hogy kell egy másik bolygó, ahol majd laknunk kell? [dorottyarock]
Tulajdonképpen ezzel a kérdéssel is részletesen foglalkozik már említett könyvünk. Az, hogy "egy másik bolygóra" való költözés szerepeljen-e terveink között, vagy inkább egy űrváros építése valahol a bolygóközi térben, ma még nem eldöntött és világos feladat. De szerintünk mindenképpen foglalkoznunk kell a bennünket körülvevő Naprendszerrel és a Naprendszer kínálta lehetőségekkel ahhoz, hogy az emberiség jövője biztosítható legyen. A Naprendszer egyrészt lehetőségeket nyújt például a nyersanyagok vonatkozásában, másrészt természetesen veszélyeket is jelent, például bármikor előfordulhat, hogy egy kisbolygó vagy üstökös nekiütközik Földünknek, és hatalmas pusztítást okoz. Az űrkutatás egyik fő feladata ezeknek a lehetőségeknek és veszélyeknek a vizsgálata.

Miért kapta a Giordano Bruno díjat? Ez kinek jár, ki adja, mennyi pénzjutalommal jár? [nemvénnekvaló]
A válasz egyszerű. A díjat a SETI League nevű nemzetközi társadalmi szervezet adja olyan szakembereknek, akik sokat tettek a SETI-program megvalósulása érdekében. Évente egy díjat adnak ki, a díjazottnak nem kell a szervezethez tartoznia. 2008-ban a díjbizottság engem választott ki, elsősorban az ún. Rio-skála és a San Marino-skála kidolgozásáért. A díj egy Giordano Bruno szobor, pénzjutalommal nem jár.

Almár Iván: Köszönöm az érdekes kérdéseket, és még egyszer szeretném felhívni az érdeklődő hallgatók és olvasók figyelmét említett, Ha jövő, akkor világűr című könyvünkre, amelyben mindezen kérdésekről sokkal részletesebb leírásokat olvashatnak.

* * *

Almár Iván űrkutató-csillagász

1932-ben született. 1954-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1954-től az MTA Csillagvizsgáló Intézet munkatársa, 1972-82 között a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vezetője, 1982-1992 között a Csillagászati Kutatóintézet igazgatóhelyettese, jelenleg tudományos tanácsadója.

A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség alelnöke (1982-85), az MTA Csillagászati Bizottság elnöke (1980-90), az MTA Űrkutatási Komplex Bizottság alelnöke (1990-93), az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke (1997-2008). A Magyar Asztronautikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. A Magyar Természettudományi Társulat ügyvezető elnökségének tagja, a csillagászati és űrkutatási szakosztály elnöke. A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia rendes tagja (1986-) több bizottságának vezetője, illetve tagja, az IAA Soknyelvű Űrszótárának felkért szerkesztője.

Tudományos munkássága: a földi felsőlégkör szerkezetének vizsgálata műholdas mérésekkel, kozmikus geodézia, asztronautikai terminológia, SETI. Mintegy 110 tudományos publikáció szerzője, kilenc könyv szerzője vagy szerkesztője.

1982-ben tagjává, 1986-ban társelnökévé választotta a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia 1966 óta működő SETI Bizottsága, amelynek 2001-ig volt társelnöke, egyben évente megrendezett szimpóziumainak egyik szervezője. A Nemzetközi Csillagászati Unió 1982-ben alapított Bioasztronómia bizottságának kezdettől fogva tagja, a kilencvenes években a vezetőség tagja (forrás: Mindentudás Egyeteme).