Végsőkig küzdenek az iraki elit katonák - Irak-szakértő a Társalgóban

Az iraki elit csapatok a végsőkig fognak küzdeni, de ezzel legfeljebb csak a rezsim agóniáját hosszabbíthatják meg - mondta az [origo] Társalgójában Wagner Péter Irak-szakértő. Wagner szerint Szaddám Huszein rendszere Hitler és Sztálin diktatúrájához hasonlítható, az irakiak közül senki nem érezheti magát biztonságban. A szakértő úgy véli, Magyarországot nem érheti terrortámadás az iraki háború miatt. "Kicsi és jelentéktelen célpontok lennénk. Talán még a CNN-be se kerülnénk be" - mondta Wagner.

- Milyen államszervezet várható a háború után? (A_Szaloncukor)

- Vita van róla. A kurdok föderális államot szeretnének, egy arab és egy kurd entitással. Az arabok nem tudják pontosan. Egyik felük egy egységes államot, kurd önkormányzattal, másik felük három részből állót, síita arab, szunnita arab és kurd területek egységekből állót. A keresztények is szeretnének autonómiát és a turkománok is.

- Nem fog az egységes iraki állam szuverén nemzetekre szétesni mint a volt Jugoszlávia, miután Szaddámot kiűzik? (Lord_Sinclair)

- Nem fog, az elmúlt 80 év arról szólt, hogy ha nehezen is, de kialakult valamiféle "iraki nemzettudat", és ebben a Baath Pártnak is nagy szerepe volt. A szunnita és síita arabok között nincs vita, hogy Irakban akarnak élni, és a nemzetközi szereplők is egyértelművé tették hogy a kurdok támogatásra csak akkor számíthatnak, ha a mostani határokon belül akarnak élni.

- De hiszen Afganisztánban is csak Kabulig terjed az Amerika-barát bábkormány hatalma. A többi rész helyi hadvezérek, törzsek fennhatósága alatt van, és ott is a tálibok "egységes nemzetet" hagytak maguk utan. Miért lenne másképpen Irakban, amikor az Öböl-háború idején törzsi lázadás volt a hatalom ellen? Illetve a kurdok miért fogadnák el az iraki egységet? (Lord_Sinclair)

Fotó: Varga Ferenc [origo]

- Mint mindenhol, a probléma megértéséhez a történelemhez kell fordulni. Afganisztánról írtam speciel a szakdolgozatom. Más világ, ott a törzsiségnek, az etnicizmusnak komoly szerepe volt az elmúlt 30 évben. Afganisztánban is a nemzetépítés problémájáról kellene beszélnünk. Az 1978-ban kezdődő polgárháború ott egy 80-100 éves folyamatot tett tönkre. Irakban a törzsek szerepe a társadalmi modernizáció miatt meggyengült és újjáéledésüket csak Szaddám 1990-es évek elejétől kezdődő politikájának köszönhették. Az iraki törzsek csak addig erősek, amíg támogatják őket. Az afganisztáni törzseknek erre nincs szükségük. Afganisztán földrajzi környezete teljesen más, ott lehet évtizedeken keresztül gerillaharcot folytatni, itt nem. Más a kulturális környezet is. Afganisztánban az ország megszületése óta sosem volt központi kormányzat, kivéve az 1960-70-es éveket és a 19. század végét. Bármilyen ilyen kísérlet az afgánok természetes ellenállását vonja maga után. Irakban, illetve a korábbi kalifátus időszakában az emberek valamennyire hozzászoktak és együtt éltek egy centralizált politikai rendszerrel. Így volt ez Irak 1921-es megalapítása óta is.

- Lehet-e konfliktus abból, hogy Amerika nem akarja az ENSZ-t a rendezésbe bevonni? (nanine)

- Nem lehet konfliktus, mert az ENSZ nem tudja mivel szankcionálni az Egyesült Államokat. A későbbiekben azért szerintem az ENSZ-t is bevonják majd. Csak az amerikaiak félnek a nemzetközi szervezet tehetetlenségétől az újjáépítés során, másrészt végül is ők fektettek be ebbe a háborúba 100 milliárdokat.

- Szaddámot ugye az amerikaik segítettek hatalomra, és az irak-iráni háborúban támogatták? (Lord_Sinclair)

- Nem segítették Szaddámot hatalomra. Amikor a pártja 1968-ban hatalomra jutott, ő még csak a második számú vezető volt, és éppen rosszban volt Amerikával. Kezdetben a Szovjetunió volt a nagy barát, az amerikaiakkal való kapcsolatfelvétel csak 1983-ban történt, és akkor is csak Irán miatt. Amerika az 1970-es években Szaddám ellenfeleit, Iránt és az iraki kurdokat támogatta fegyverrel. 1983 után sem kapott Irak fegyvert. A legnagyobb támogatás az évi 1 milliárd dolláros gabona-, export-, és hiteltámogatás volt. A háború vége felé már kaptak hírszerzési információkat is, de mást semmit. Sőt, amíg ilyen jóban voltak, az Egyesült Államok Iránnal is kénytelen volt lepaktálni: fegyvereket adni a Libanonban fogva tartott amerikai túszokért cserébe. Ezt rossz néven vették az irakiak. Ha jól látom, ez nem a klasszikus baráti szövetséges viszony. Amerika is a saját érdekeit követte ebben a háborúban, de ezért, azt hiszem, nem hibáztathatjuk. Mindenki ezt tette, és mindenki ezt tenné.

- Hány amerikai túszért fegyverezte fel Iránt az USA? (Rahi)

- Talán attól vagyok szakértő, hogy csak arról próbálok nyilatkozni, amihez értek... Amikor az USA felfegyverezte Iránt, még szövetségesek voltak, az 1980-as években főleg alkatrészeket adott a tucatnyi túszért cserébe, mert az irániak nem tudták a tankjaikat, repülőiket karbantartani. Ne gondolkodjunk állandóan a végletekben.

- Ha Szaddámot nem tudják kilőni, hogy lehet megroppantani a félelemre épülő rendszert? (bbki)

- Úgy, hogy körbezárják Szaddámot, elszigetelik a külvilágtól, az emberek nem hallanak róla, tőle többet.

- Ha Szaddám Huszeint véletlenül elkapják, halálra lehet ítélni? (bugarmara)

- Nem tudom, nem értek a nemzetközi joghoz, de szerintem nem. Vagyunk annyira "európaiak", hogy csak életfogytiglant fog kapni. Ebben az amerikaiak is egyetértenek talán.

- Nem gondolja demokráciaellenesnek a háborút abból a szempontból, hogy még az amerikaiak is tiltakoznak ellene? (Beababa)

- Szerintem a háború nem a demokráciával, hanem a nemzetközi joggal ellentétes. Nyugati demokráciákban 4 évente kormányokat választanak, amelyek 4-5 évig irányítják az országot. A demokrácia az, hogy 4 év múlva leválthatod azokat, akik elkezdték a háborút, és olyan politikust választhatsz, aki hazahozza a katonákat.

- Ki lehet Amerika következő "áldozata"? (A_Szaloncukor)

- Szerintem nem lesz rövid távon következő áldozat. Be kell látni, ilyen elnyomó rendszer talán csak Észak-Koreában van. Ott pedig esély van a békés enyhülésre is.

- Magyarország ön szerint kiveheti majd a részét az újjáépítésből? Nyerünk mi azzal majd valamit? Nem veszélyezteti az EU-tagságunkat az, hogy az USA mellé álltunk? (bugarmara)

- EU-tagságunkat nem veszélyezteti, hogy az USA mellé álltunk. Az újjáépítésben szerintem részt tudunk venni, mert úgy tudom, a magyar-arab (magyar-iraki) kapcsolatok hagyományosan jók. Ez még az előző rendszer öröksége, de ismernek és szeretnek minket keleten. Persze olyan teljesítményt kell nyújtanunk, amivel versenyképesek lehetünk, a nagy falatokat úgyis a nyugati multik viszik el.

- Eddig úgy vettem észre a válaszaiból, hogy elég optimista. Mikor lesz vége ennek a háborúnak? (bugarmara)

- Optimista vagyok, abban az értelemben, hogy Szaddám megbukik. Visszautasítok minden olyan nézetet, amely egy problémát egyoldalúan kezel, egy okra vezet vissza.

Köszönöm a kérdéseket, mindenkinek a legjobbakat!