A békaarcú színész, Steve Buscemi, aki saját bevallása szerint szorong a rendezéstől, szerencsénkre harmadszor is leküzdötte félelmeit, és - a Bárbajnokok és az Állati kiképzés után - megrendezte a Facér Jimmy-t. A sok (néhol fekete) humorral és melankóliával átitatott filmecske hangulatában hasonlít a Bárbajnokok-ra, de ezúttal nem Buscemi, hanem Ben Affleck öccse, a Gerry-ből ismert Casey Affleck alakítja a főhőst, aki szerethető, de azért gyakran roppant idegesítő is.
Jim, aki indianai szülővárosából nagy ambíciókkal és reményekkel távozott, jókora felsülés után kullog haza New Yorkból; hiába voltak világmegváltó tervei, csak kutyasétáltatói pozícióig vitte a nagyvárosban. A huszonéves fiúnak teljesen elege van saját magából, és családtagjaiból, akikkel kénytelen ismét egy fedél alatt létezni, és nem is rejti véka alá, hogy szüleit és bátyját totális csődtömegnek tartja. Minden a lehető legrosszabbul alakul, amíg Jim meg nem ismerkedik az életvidám kórházi nővérrel, Anikával (Liv Tyler), aki lassan akaratlanul is elkezdi kicibálni a fiút életunt állapotából.
A hiperalacsony költségvetéssel készült film bensőséges hangulata Buscemi érzékeny rendezése, illetve Affleck és Tyler egymást jól kiegészítő alakítása mellett James C. Strouse forgatókönyvének köszönhető, aki saját élményei alapján írta a filmet. A mellékszereplők is tökéletesen a helyükön vannak: Jim bátyját Kevin Corrigan, apját a Buscemi előző filmjeiben is szereplő veterán színész, Seymour Cassel alakítja meggyőző hitelességgel.