Kislexikon

adhézió
A felületek között működő tapadóképesség.

aggregátum
A molekulák vagy részecskék közötti vonzó kölcsönhatás eredményeként létrejövő szabályos vagy szabálytalan szerkezetű anyaghalmaz.

elektrostrikció
Szilárd anyagok azon tulajdonsága, hogy elektromos tér hatására változik az anyag mérete. A próbatest hossza a tér irányában mérve megnő, arra merőlegesen pedig csökken.

dipólus
Egyenlő nagyságú, de ellentétes előjelű, egymás közelében elhelyezkedő két elektromos töltés vagy mágneses pólus rendszere.

disszociáció
Egyensúlyra vezető bomlási folyamat, amelyben egy-egy molekulából két vagy több kisebb molekula, atom, vagy ion keletkezik, úgy, hogy a körülmények megfelelő változásának hatására a disszociáció termékei ismét az erdeti molekulává egyesülnek, vagyis a folyamat kémiai értelemben megfordítható.

elasztomer
Olyan hajlékony láncú polimerből álló rugalmas anyag, amely a terhelés megszűnése után eredeti alakját veszi fel.

elektroreológiai folyadék
Olyan folyadékok, amelyeknek viszkozitása elektromos tér hatására drámaian megnő, az eredetileg folyékony anyag megszilárdul viszkózussá válik, majd az elektromos tér megszűnése után visszaáll az eredeti folyékony állapot.

fototróp anyag
Olyan anyag, melynek fényáteresztő képessége látható fénnyel történő besugárzásakor visszafordítható módon lényegesen csökken.

funkcionális anyag
Olyan anyag, amelynél nem a legelőnyösebb mechanikai tulajdonságok elérése a fő cél, hanem a különböző anyagokat jellemző egyedi, főként fizikai tulajdonságok összekapcsolása egyetlen anyagi rendszeren belül. Pl. funkcionális anyag a szelén, mivel a fényerősség-változás hatására változtatja a vezetőképességét, tehát az optikai és elektromos tulajdonságok kapcsolódnak össze egy anyagban.

gél
A gélek olyan rendszerek, amelyek átmenetet képeznek a szilárd és a folyadék halmazállapot között. Alaktartók és könnyen deformálhatók, ugyanakkor nagy folyadéktartalmuk miatt fizikai tulajdonságaik az oldatokéhoz hasonlóak. A polimergélek alaktartása a gélben szerteágazó polimerváznak köszönhető. A jelentős mennyiségű folyadék megakadályozza a laza térhálós szerkezet összeomlását, ez utóbbi pedig útját állja a folyadék spontán "kifolyásának". A polimergélekre jellemző, hogy környezetükkel egyensúlyban lehetnek. Az egyensúlyi térfogat a folyadékmolekulák duzzasztó (ozmotikus) hatásának, valamint a polimer molekulákban e deformáció ellen ébredő visszahúzó erő hatásának a következménye. Egyensúlyban e két hatás éppen kompenzálja egymást.

gélkollapszus
A környezeti paraméterek (hőmérséklet, elegyösszetétel, pH stb.) változására a gél térfogatának változtatásával válaszol. E térfogatváltozás lehet folytonos vagy az elsőrendű fázisátalakulásokhoz hasonló ugrásszeru változás, melyet gélkollapszusnak nevezünk. Több gélre jellemző, hogy a térfogatuk a hőmérséklet igen kis megváltoztatására jelentős mértékben változik. Ez a változás a gél szerkezetétől függő kritikus hőmérsékleten játszódik le. A hőmérséklet változtatásával előidézhető tehát egy olyan folyamat, amelynek során a gél térfogata jelentős mértékben változik. E térfogatváltozás alkalmas mechanikai munkavégzésre, valamint különleges alakváltozások és mozgások megvalósítására. A gélkollapszust a hőmérsékleten kívül több más hatással is kiválthatjuk. Előidézhető a pH, az elegyösszetétel megváltoztatásával, bizonyos ionokkal, valamint fény és elektromos tér alkalmazásával.

hélix szerkezet
Hosszú láncmolekulák olyan szerkezete, ahol a molekula alakja egy képzeletbeli henger palástján lévő csavarmenetet követ.

hidrofil
Vízzel nedvesedő, illetve vízzel könnyen kolloid rendszert alkotó anyag.

hidrofób
Vízzel nem nedvesedő, vízzel kolloid rendszert nem alkotó anyag.

hiszterézis
Olyan megfordítható fizikai változás vagy folyamat, amelyValamilyen anyagi tárgyon külső hatás által előidézett változás függése a tárgy előéletétől. Mágneses hiszterézis lép fel ha a mágneses térbe helyezett anyagban a dipólusok beállása, majd a tér megszűnése utáni visszaállása az erőtér nélküli rendezetlen állapotba nem következik be azonos mértékben.

intelligencia
Alkalmazkodóképesség új helyzetekhez; képesség a jelenségek lényeges vonásainak felismerésére, a dolgok közötti összefüggések meglátására, a tények helyes megítélésére.

intelligens anyag
Azok a multifunkcionális anyagok, amelyek közvetlen környezetük fizikai vagy kémiai állapotának egy vagy több jellemzőjét érzékelik, e jeleket feldolgozzák, majd pedig ezekre, állapotuk jelentős megváltoztatásával, gyors és egyértelmű választ adnak.

kerámiák
Általában többé-kevésbé nehezen olvadó ipari termékek, amelyeket agyagásvány-tartalmú nyersanyagokból szobahőmérsékleten végzett formázással, majd 900-2000 C közötti égetéssel állítanak elő. Újabban egyre nagyobb jelentőségűek a szintetikusan előállított alapanyagokból készült kerámiák.

kolloid mérettartomány
1-1000 nanométer közötti méret.

kolloid rendszer
1-1000 nanométer nagyságú részecskékből álló rendszer, vagy amelyben ilyen nagyságú rések, hézagok vannak.

kolloidika
A kolloid rendszerek kémiai és fizikai vizsgálatával foglalkozó tudomány.

komplex folyadékok
Olyan folyadék közegű anyagrendszerek, amelyek nanométeres vagy mikrométeres méretű, egyenletes eloszlású szilárd részecskéket tartalmaznak. A kis méret következtében a szilárd alkotók nem ülepednek ki a folyadékban. Ha ezek a részecskék speciális elektromos, vagy mágneses tulajdonságokkal rendelkeznek, akkor azt a látszatot keltik, mintha a folyadék mutatna elektromos, vagy mágneses tulajdonságokat. Ezzel a módszerrel lehet lényegesen különböző anyagi tulajdonságokat egyetlen anyagon belül „ötvözni”.

kontrakció
Összehúzódás kisebb térfogatra, keresztmetszetre vagy hosszúságra.

konzisztencia
Valamely anyag reológiai tulajdonságaik gyűjtőfogalma; az anyag külső erőhatással ellenálló, összeálló, szilárd tömött volta, formálhatósággal való szembenállása.

kvarc
Kristályos szilícium-dioxid, az egyik legelterjedtebb ásvány a Földön, a földkéreg ásványainak 12,6 %-a. A gyakori ásványok közül a legkeményebb, vegyileg is rendkívül ellenálló anyag.

magnetostrikció
Szilárd anyagok azon tulajdonsága, hogy mágneses tér hatására változik az anyag mérete. A próbatest hossza a tér irányában mérve megnő, arra merőlegesen pedig csökken.

monolit
Egy darabból, nem elemekből álló szerkezet.

multifunkcionális
anyag Kettőnél több fizikai tulajdonság összekapcsolódása egyetlen anyagi rendszeren belül. Ilyen pl. a Terfenol ötövözet, amelynek elektromos térben változik a mérete, és ez a kapcsolat függ a hőmérséklettől is. Tehát egy anyagban háromféle fizikai tulajdonság: a méret, az elektromos és a termikus tulajdonságok kapcsolódnak össze.

műanyag
Szerkezeti anyag, amelynek egyik fontos alkotórész valamely vegyipari módszerrel előállított nagymolekulájú anyag. Elsősorban ez az óriásmolekula határozza meg a műanyag legfontosabb tulajdonságait.

nanométer
A milliméter egymilliomod része.

nanorészecske
Méretét tekintve a kolloid mérettartomány alsó részébe eső, nagyjából 1-100 nanométeres részecske. Szigorúan véve nanorészecskének tekinthető minden 1-1000 nanométeres részecske, azonban a modern anyagtudomány figyelme elsősorban e mérettartomány alsó része felé irányul.

nanotechnológia
Nanoméretű anyagok előállítását, tulajdonságainak megváltoztatását és ilyen méretű termékek, eszközök illetve készülékek kifejlesztését és gyártását célzó technológia.

mikrométer
A milliméter ezred része.

pH
A hidrogénion-koncentráció negatív 10-es alapú logaritmusa. Soerensen (1868-1939) dán kémikus vezette be. A tiszta víz hidrogénion-koncentrációja 10-7 mól/dm3, tehát a pH-ja 7-es. A 7-nél nagyobb pH-jú oldatok lúgosak, a 7-nél kisebb pH-jú oldatok savasak.

piezolelektromosság
Poláris tengelyű kristályok (pl. kvarc, turmalin) összenyomásánál keletkező elektromos potenciálkülönbség. Az atomok polarizációján alapszik: nyomás hatására a külső elektronhéjak eltolódnak az atomtörzshöz viszonyítva. Ha a kristályra húzóerők hatnak, hasonló, de ellentétes előjelű, potenciálkülönbség keltkezik. Az elektromos potenciálkülönbség a nyomó/húzóerők megszűnésével eltűnik.

polimer
Azonos kismolekulájú ismőtlődő egységek kémiai kötésekkel történő összekapcsolódásával keletkező óriásmolekula.

polarizáció
Elektromos töltésmegosztás, valamely elektromos töltés erőterében elhelyezett eredetileg semleges anyagban bekövetkező töltésszétválás.

reológia
Fizikai tudományág, amely az anyagok deformációját és folyását (áramlását) vizsgálja. Tanulmányozza, hogy az anyag tulajdonságai hogyan változnak az alakváltozást előidéző erő, az idő és az alakváltozás függvényében

szerkezeti anyagok
A gépek készülékek építmények anyagai.

szintetikus
Alkotóelemeiből vegyi úton készített vagy gyártott anyag

terfenol
Terbium-diszprózium-vas ötvözet (Tb-Dy-Fe). Termo-magnetostriktív anyag, amelynek magnetostriktív tulajdonsága hőmérsékletfüggő.

viszkozitás
A folyadékok folyási képessége, egy olyan mértékszám amely megmutatja, hogy a folyadék a folyással szemben milyen ellenállást fejt ki adott hőmérsékleten.