Kosztur András: Az orosz gazdaság nem omlott össze, és vélhetően nem is fog

Mentési gyakorlaton lévő ukrán katonák

A következő hónapokban kiderülhet, hogy pontosan milyen szerepet szán Kína saját magának a konfliktusban, békeközvetítő lesz vagy nyíltan Moszkva mellé áll, szerepvállalása azonban könnyen döntő lehet majd – mondta a 888-nak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

888: Ma február 24. van, egy éve tört ki az orosz-ukrán háború. Benne volt a pakliban, hogy egy elhúzódó háborúval nézünk szembe?

Kosztur András: Bár a legtöbben gyors orosz győzelemre számítottak, az elhúzódás lehetősége az első pillanattól benne volt a pakliban, hiszen az oroszok egy viszonylag kis létszámú kontingenssel vonultak be Ukrajnába. Vélhetően politikai összeomlással számoltak, ami nem következett be, azonban az események alakulásához igazították a terveiket, és megkapaszkodtak Ukrajna déli területein.

Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója Forrás: Origo

888: Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden tartott az orosz parlament alsó- és felsőházának közös ülése előtt nagyjából kétórás beszédet. Úgy tűnt, inkább a hazai közönséghez szól, stratégiát nem vázolt fel. Ilyen beszédre lehetett számítani?

Kosztur András: A beszédet felfokozott várakozások előzték meg, és sokan számítottak nagy geopolitikai bejelentésekre, azonban már korábban is többször előfordult, hogy a sajtó szenzációra számított, az aktuális Putyin-beszéd azonban nem tartalmazott érdemi újdonságot. Ez most nem teljesen igaz, fontos beszéd volt, azonban tény, hogy elsősorban az orosz társadalomnak, és nem a külföldi érdeklődőknek szólt. Az orosz hivatalos álláspont egyébként tulajdonképpen az, hogy még ha kiigazításokkal is, de minden az eredeti terveknek megfelelően halad, így a harci cselekményekkel kapcsolatos bejelentésekre kevésbé lehet számítani, hacsak nem avatkozik be közvetlenül valamelyik másik ország is.

Egyedül egy újabb mozgósítás az, aminek előbb-utóbb realitása lehet, azonban jelenleg még az előző hullámból sem vetettek be minden katonát, így az sem lett volna időszerű.

Moszkva, 2023. február 21. Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél az orosz parlament két háza előtt tartott évértékelőjén a moszkvai Gosztiny Dvorban, 2023. február 21-én. MTI/AP/Pool/Kreml/Dmitrij Asztahov Forrás: MTI/AP/Pool/Kreml/Dmitrij Asztahov

888: Putyin bejelentett gazdasági és szociális intézkedéseket is, valamint szólt az orosz gazdaság állapotáról is. Milyen állapotban van az orosz gazdaság? Érezhető a szankciók hatása?

Kosztur András: A szankciók hatása természetesen érezhető, ennek köszönhető az orosz gazdaság tavalyi visszaesése, azonban az jóval kisebb volt a korábban vártnál. A gépgyártás, különösen az autóipar, valamint a csúcstechnológiák szférája is megsínyli a szankciókat, az alternatív kereskedelmi útvonalak kiépítése és az importhelyettesítés politikája viszont fokozatosan érvényesülhet ezeken a területeken is.

Az már kijelenthető, hogy az orosz gazdaság nem omlott össze, és vélhetően nem is fog.”

888: Joe Biden is beszédet mondott Varsóban. Azt állította, hogy „az Ukrajnának nyújtott támogatásunk továbbra is rendíthetetlen". Meddig hajlandó támogatni az Egyesült Államok Ukrajnát?

Kosztur András: Ez az, amit nem tudhatunk biztosan. Az amerikai történelemben nem egyszer előfordult már, hogy belpolitikai okokból akár meglepő hirtelenséggel is képesek kiszállni egy-egy konfliktusból, korábbi szövetségeseiket magukra hagyva. Ez most sem zárható ki, bár az elkövetkező hónapokban nem is várható ilyen fordulat. Azt láthatjuk, hogy egyre tovább megy Washington abban, hogy milyen fegyvereket ad át Kijevnek. Ezzel egyrészt „tesztelik” az orosz reakciókat, másrészt vélhetően megvárják a harcok alakulását a közeljövőben, a várt orosz támadást és a tervezett ukrán ellentámadást, és azok eredményeinek függvényében döntenek a további támogatásokról.

888: Wang Yi kínai államtanácsos budapesti látogatását követően Moszkvába utazott. Kínának mi a szerepe jelenleg a nemzetközi kapcsolatokban?

Kosztur András: Kína az elmúlt egy évben jórészt távol tartotta magát a konfliktustól, bár diplomáciai tekintetben Moszkvához áll közelebb az álláspontja, a nyílt elköteleződést máig kerüli. Washingtonban viszont attól tartanak, hogy ez megváltozhat, és Hszi Csin-ping tervezett moszkvai útja, ha megvalósul, valóban erre utalna. A következő hónapokban kiderülhet, hogy pontosan milyen szerepet szán Kína saját magának a konfliktusban, békeközvetítő lesz vagy nyíltan Moszkva mellé áll, szerepvállalása azonban könnyen döntő lehet majd.

888: Egy éve tart a háború, sokan orosz offenzívára számítanak a közeljövőben, de ukrán ellentámadást is kilátásba helyeztek. Meddig tarthat még az öldöklés?

Kosztur András: Ezt sajnos nem lehet jelenleg megmondani. A harcok intenzitásának fokozódása éppúgy elképzelhető, mint annak lassú csökkenése és a konfliktus befagyasztása.

Rengeteg minden múlik a résztvevők szándékain, döntésein, a nemzetközi fejlemények alakulásán és persze a harctéri események menete is „visszahat” önmagára.”

Találgatni lehetne, de nem érdemes, éppúgy lehet, hogy hónapok múlva véget ér a konfliktus, ahogy az is, hogy még évekig elhúzódik.

Ukrán tüzérség Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

888: Tankok érkeznek, harci repülőkről beszélnek, és felmerült már a nagy hatótávolságú rakéták szállítása is. Ezek meg tudják fordítani a háború menetét?

Kosztur András: A jelenleg ismertetett mennyiségekben kétséges, hogy valódi fordulatot tudnak hozni.

888: Magyarországon kívül gyakorlatilag senki nem szorgalmaz tűzszünetet, tárgyalásokat. Kiknek kellene tárgyalniuk, mi vinne közelebb minket a háború lezárásához?

Kosztur András: Ez nem teljesen igaz, pontosabban, csak a nyugati világra igaz jelenleg, hogy Magyarország szorgalmazza egyedül a tárgyalásokat. A világban szerencsére nincs egyedül a budapesti álláspont, Kína is ma tett közzé egy állásfoglalást, amelyben a tárgyalások folytatását szorgalmazza, Törökország az elmúlt egy évben végig közvetítőként lépett fel, de az elmúlt időszakban Brazília vagy India is kiállt a tárgyalásos rendezés fontossága mellett. Ezeknek az országoknak a jelentősége egyre nő, előbb-utóbb a nyugati országok is kénytelenek lesznek számolni az álláspontjukkal.

A közvetlen tűzszünetről csak az ukrán és orosz fél állapodhat meg, a szélesebb, az egész térség biztonságát érintő tárgyalásokon azonban természetesen az Egyesült Államoknak is szerepet kell vállalnia, az ő elhatározásuk nélkül nehezen elképzelhető a konfliktus rendezése.”

888: Ha bejön a Nyugat stratégiája, miszerint gyengíteni kell Oroszországot, jó ötlet egy „sértődött Oroszországot” kreálni Európa mellett?

Kosztur András: Oroszország káoszba hullása vagy teljes elszigetelése a Nyugattól természetesen nem segítené elő Európa biztonságának garantálását, sőt, csak növelné a kockázatokat. Jelenleg azonban úgy tűnik, az európai vezetőknek nincsenek világos elképzeléseik arról, mit is kezdenének egy hipotetikus orosz vereség utáni világgal, vagy akár egy tartósan elhúzódó hidegháborús helyzettel, mi a céljuk a háborúban való szerepvállalásukkal. Ennek oka jórészt az, hogy gyakran nem a saját országuk érdekeit követik, hanem a washingtoni politika irányvonala után igyekeznek haladni.