Mutatjuk, mi történhet, ha az ukrán ellentámadás nem lesz sikeres

Ukrán katonák BM-21 'Grad'rakétavetővel lövik az orosz állásokat Bahmut közelében

Vélhetően az ellentámadás eredményei vagy eredménytelensége jelentősen hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a jövőben milyen támogatást kap majd Ukrajna – mondta a 888 érdeklődésére Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az ukrán ellentámadásról. 

888: Az orosz–ukrán háborúban közvetíteni kívánó afrikai vezetők múlt héten Kijevben és Szentpéterváron jártak. Milyen rendezési javaslattal álltak elő az afrikaiak és milyen eredménye lett a tárgyalásoknak?

Kosztur András: Az afrikai vezetők egy 10 pontos javaslatot fogalmaztak meg, amelynek lényege, hogy a konfliktus mielőbbi deeszkalációjára van szükség, ezért a tárgyalások azonnali megkezdését és a konfliktus diplomáciai rendezését sürgetik. A javaslatok között szerepel még a hadifogolycsere és az élelmiszerbiztonság elősegítése, illetve Ukrajna háború utáni újjáépítése is, ahogy a minden országra vonatkozó biztonsági garanciák kérdése, és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása is. A tárgyalások nem jártak konkrét eredménnyel, bár mindkét fél értékelte az afrikai országok békeközvetítő törekvéseit. Ukrán részről jelenleg elzárkóznak a tárgyalások megkezdésétől, orosz részről pedig arról nyilatkoztak, hogy a békével kapcsolatos párbeszédet később, az idei Oroszország–Afrika fórumon folytatják majd.

888: Az oroszországi találkozón Vlagyimir Putyin felmutatott egy dokumentumot, ami állítása szerint egy tavaly áprilisi a kijevi tárgyalódelegáció vezetője által aláírt béketerv volt. Mit lehet tudni erről a dokumentumról?

Kosztur Andás: Az orosz állítások szerint a szerződéstervezet az „Ukrajna állandó semlegességéről és biztonsági garanciáiról" címet viselte, lényege pedig az volt, hogy az ukrán hadsereg létszámát és fegyverzetét jelentősen korlátozzák – a hadsereg és a nemzeti gárda együttes létszámát pl. 100 ezer főre –, cserébe Ukrajna biztonságát több ország közösen garantálta volna. Bár a konkrétan Putyin által bemutatott tervezet hitelességében nem lehetünk százszázalékig biztosat, a most orosz oldalról közölt információk egybevágnak azokkal a hírekkel, amelyek tavaly márciusban eljutottak a sajtóba az isztambuli tárgyalásokról, illetve nemrég Olekszij Aresztovics, az ukrán Elnöki Iroda volt tanácsadója is arról beszélt, hogy az oroszok fő követelése az ukrán hadseregre vonatkozó korlátozások voltak. A területi kérdések kapcsán szűkebb szavúak az orosz sajtóban, bár felmerült, hogy Ukrajna lemondott volna arról, hogy fegyveres úton próbálja visszaszerezni a Donbaszt és a Krím-félszigetet, a belarusz elnök pedig egyenesen arról beszélt, Oroszország bérleti szerződést kötött volna ezekre a területekre.

888: Miért nem sikerült megegyezni a békéről? Naftali Bennett korábbi izraeli kormányfő februárban arról beszélt, hogy nyugati nagyhatalmak akadályozták meg a béke létrejöttét. Kinek állt érdekében, hogy a háború folytatódjon?

Kosztur András: Az orosz fél szerint Ukrajna volt az, aki – a Nyugat nyomására – Putyin megfogalmazásával élve a „szemétdombra lökte" a szerződéstervezetet, amint az oroszok kivonultak Kijev alól. A volt izraeli miniszterelnök szavai is ezt támasztják alá, bár jóval finomabb formában, de erre utalt a korábban említett Aresztovics is, aki szerint a hadsereg korlátozására vonatkozó pontokat tekintette a kijevi vezetés elfogadhatatlannak.

Persze mindkét fél gondolhatta úgy, hogy a háború folytatásával előnyösebb helyzetbe kerülhetnek, az isztambuli tárgyalások kapcsán azonban a nyilatkozatok egy irányba mutatnak, és jelenleg is az ukrán vezetés zárkózik el a tárgyalások folytatása elől.

888: Egyelőre úgy tűnik, hogy az ukrán ellentámadás nem sikeres, a The Wall Street Journal már arról ír, hogy az ukránok a veszteségeik miatt „szüneteltetik" az offenzívát. Az ellentámadás esetleges bukása hogyan változtathatja meg a nyugat hozzáállását a háborúhoz?

Kosztur András: Vélhetően az ellentámadás eredményei vagy eredménytelensége jelentősen hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a jövőben milyen támogatást kap majd Ukrajna. Ha úgy tűnne, Oroszországra súlyos vereség mérhető – jelenleg ez nincs így – úgy a nyugatiak vélhetően fokoznák a fegyverszállításokat, hogy ezt elérjék.

Amennyiben azonban jelentősebb eredmények nem várhatóak az ellentámadás következtében, kétséges, hogy tovább erőltetnék a támadó fegyverek küldését.

Persze, ez sem jelentené valószínűsíthetően Ukrajna támogatásának leállítását. Ha a jelenlegi támadási kísérlet például a jelenlegi szakaszában megállna, úgy a megmaradt fegyverek kiegészítésével megpróbálkozhatnának a támadó sereg újraszervezésével. De ha a veszteségek ehhez már túl nagyok is lennének, akkor is fenntartanák az ukrán hadsereg harcképességét, legalábbis egy ideig, újabb nagyszabású műveleteket azonban várhatóan már nem indítanának.

888: Közeledik a vilniusi NATO-csúcs, mire számíthatnak az ukránok?

Kosztur András: Ez is nagyban függhet az ukrán ellentámadás eredményeitől, bár Ukrajna esetleges NATO-csatlakozását illetően vélhetően inkább szavakra és ígéretekre kell számítani, mint konkrétumokra. Felmerülhetnek újabb fegyverszállítások, illetve akár pont kerülhet a vadászgépek küldésének kérdésének végére is – de az ellentámadás teljes kudarca esetén ezeket is célszerűtlennek ítélhetik. Míg a részsikerek éppen ellenkező irányban hathatnak. A következő hetek eseményei tehát vélhetően hosszabb távon is befolyással lehetnek majd a háború alakulására.