Erről annak kapcsán mereng, hogy Gyurcsány múltbéli és Orbán jelenlegi miniszterelnöksége idején a Putyinhoz való viszonyukban milyen eget rengető különbségek mutatkoznak Ferenc testvér javára, azaz a gyurcsányi idők Putyin iránti rajongása nem hasonlítható össze jelenünk Putyinhoz való viszonyával. Gréczy arról is informál bennünket, hogy „Orbán és Putyin változott – Gyurcsány Ferenc nem. Akkor is a nemzeti érdeket képviselte, amikor »jóban volt« az akkori Putyinnal – és akkor is, amikor elítéli a mai Putyint. Akivel Orbán van jóban. Ez ilyen egyszerű” – mondja úgy, hogy arcizma se rezdül.
Legfrissebb, „Távolinak látod az Orbán rendszer bukását” című elmélkedésében Gréczy közli: „1956. október 22-én senki nem gondolta, hogy másnap ledöntik a Sztálin-szobrot – Ceausescu kiment az erkélyre beszédet mondani – 5 nap múlva egy iskolaudvaron végezték ki.” Értjük a világos párhuzamot, azaz senki nem gondolná, de eljöhet az idő és Orbánt is kivezethetik az iskolaudvarra. Egyetlen kérdésem Gréczy Zsolthoz:
Van-e sejtése, hogy ki lenne az, aki az elsők között törné kezét-lábát, hogy a végrehajtók között lehessen???
Nos, akkor most nézzük meg azt, hogy Gréczynél mennyire „nem mindegy, hogy mi, mikor történik”, de ez esetben vele. Azt írja a DK-s beosztott: „Ha van egy gimis osztálytársad, akivel jókat buliztál, és van rólatok közös fotó az akkori időkből, az nem ugyanaz, mint ha akkor készült közös ölelkezős kép, miután kiderült róla, ellopta a gyárat és megerőszakolta az anyját.”
Ennek analógiáján viszont az is igaz, és helyezzük Gréczy Zsoltot akkurátusan a mikroszkópunk tárgylemezére, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy az ember serdülőkorában ismerkedik a testi örömökkel, vagy 50 éves kora környékén készít magáról mámoros fotókat. A tinédzserkori testi örömök az együtt bulizó osztálytársakkal való megosztása sem ugyanaz, mint egy félszáz évet leélt felnőtt ember nő nélküli, saját magán elkövetett „önerőszakának" dokumentálása és küldözgetése. Az ölelkezéshez a kedves, a szeretett nő jelenléte ugyanis alapvetés, annak hiányában csak a hancúrléc ölelhető mámoros tekintettel. Na, de nyomatékkal kérdezem, azt még fotózni is???
Másodszor szeretném azt a tévképzetét is oszlatni Gréczynek, miszerint Orbán jóban lenne Putyinnal. Ő Magyarországgal, a magyar emberek érdekével van jóban, ami Gyurcsányról és kis csipet-csapatáról egyáltalán nem mondható el. Gondoljunk csak a határon túli magyarok választójogának Gyurcsány általi megtagadására, avagy a 2006 őszi rendőrattakra, ahol Ferenc testvér szerint a rend őrei „törvényesen" és „arányos feladatellátással" verték puhára Budapesten az ártatlan embereket.
Végezetül Gyurcsány keltetője, az MSZP annak a valós diktatúrát vivő MSZMP-nek volt az attól soha el nem határolódott jogutódja, amelynek hátán Medgyessy Pétert megpuccsolva a hatalom csúcsáig lavírozta magát, majd napjainkra képes büszkén hirdetni, hogy az MSZP-s alomból cseperedett Demokratikus Koalíció az ellenzék legerősebb tagja, miközben az MSZP-ben épp leoltja a villanyt az őt pályára állító maradék balek.
Gréczy Orbánra vonatkoztatott „diktátorozása" és áthallásos párhuzamai nem mások, mint rosszindulatú sugalmazások, ferdítések és a valós felelősség igaztalan áthárítása virtigli, kommunista köntösbe bújtatva.
Apropó, köntös! Az az ember, aki a köpönyege alól kibukkanó kenegetések polaroid mestere, az legyen az utolsó, aki a politikai közélet témáiban sajátos véleményével másokat összemaszatol.
Szerző: Bognár Zsolt színész