Dorgan Tünde nyolc évvel ezelőtt az egyetemi diploma megszerzése után egy hátizsákkal érkezett Írországba tanulni, egy új kultúrát megismerni, most pedig egy nemzetközi tanácsadó cégnél dolgozik vezető pozícióban. Informatikusokat toboroz Magyarországról (is).
- Milyennek ítéli meg a magyarországi munkaerőt illetve azoknak a szakembereknek a felkészültségét, akiket keresnek?
Az a tapasztalatom, hogy Közép- és Kelet-Európában nagyon jó szakemberek dolgoznak, viszont a magyar munkavállalók nehezebben mozdíthatóak. Ennek ellenére sok magyar jött Írországba az EU-csatlakozás óta. Könnyebbséget jelent, hogy már nem kell munkavállalási engedély. Ismerek olyan házaspárokat, akik két-három kisgyermekkel jöttek ki. Azt remélik, gyermekeik jól megtanulnak angolul és pénzt takarítanak meg.
- Miért érdemes Ön szerint Írországba dolgozni menni?
Fontosnak tartom, hogy ne a pénz legyen az elsődleges hajtóerő. Ugyan legalább a magyarországi fizetés 2-3-szorosát lehet keresni Írországban, ám a nemzetközi környezetben, külföldi kollégákkal dolgozás, egy más kultúra megismerése, egy külföldi referencia szellemileg és az álláspiaci érték növelése szempontjából sokkal fontosabb hozadék.
- Milyen lépcsői vannak a kiválasztásnak? Mennyi idő múlva kaphat munkaajánlatot a pályázó?
Az írországi munkára a kiválasztás általában 2-3 hónapot vesz igénybe. Első körben önéletrajzot kérünk a pályázóktól.
- Bizonyára sok önéletrajzot olvasott, értékelt. Milyen hiányosságokat lát?
Gyakori hiányosság, hogy a jelentkezők szűszavúan fejtik ki korábbi munkatapasztalakukat. Az előző munkahely és a pozíció megnevezése nem elegendő. Az IT pozíciókra - például Java, dotNET, Delphi, C++, SQL, PL/SQL, Cobol, DB2, Oracle, JDEdwards, SAP Developers, Programmers, Engineers- jelentkezőknek azt is meg kell említeni, kikkel, milyen projekteken dolgoztak, hányan voltak a csapatban, milyen sikereket hozott a munka. Egy jó tanács: nem érdemes valótlanságokat tükröző önéletrajzot beküldeni. Előbb-utóbb kiderül a hiányosság és ez kellemetlenséggel járhat.
- Gondolom, ezután az állásinterjúk következnek. Budapesten vagy Írországban?
Az önéletrajzok átnézése után a kritériumoknak formailag megfelelő jelölteket Budapesten egy előszűrő intejúra hívjuk, ahol azt nézzük, mennyire fontos számukra a külföldi munka, mennyire gondolják komolyan a jelentkezést, milyen a szakmai és milyen az angol nyelvtudása a jelöltnek.
Ha ez az interjú is sikerül, akkora pályázót írországi partnereinknek ajánljuk, akik telefonos interjú keretében mérik fel a jelentkezőt. Itt ugyancsak a szakmai ismeretek és angoltudás áll a középpontban.
- Az angol nyelvű telefonos interjú kemény próbának tűnik...
Készülni kell rá. Javaslom mindenkinek, gyakoroljon, mert nem könnyű csak a hangra támaszkodva megérteni a beszélgetőpartner kérdéseit és kifejteni véleményünket. Ha ezt a gátat is vette a pályázó, akkor egy írországi interjúra hívják. Ha itt is sikerrel jár, munkaszerződést ajánlanak.
- Történelmileg vannak hasonlóságok az írek és a magyarok között: például mindkét nép hosszú időt töltött egy nagy birodalmak elnyomása alatt. Mentalitásban, munkakultúrában lát közös vonásokat?
Mentalitásban sok hasonlóságot vélek felfedezni, azonban meg kell említenem, még sokat tanulhatunk tölük, elsősorban rugalmasságot; könnyedséget.
Az írek lazák, jó a humorérzékük, közvetlenek. Emberközeli az ottani munkahely. Nincs nagy távolság a vezető és a munkatársak között, természetesek a munkahelyen kialakuló barátságok. Gyakran előfordul, hogy a munkahelyi csapat tagjai a munkanap végén közösen elmennek sörözni, beszélgetni egy pubba. Ennek ellenére keményen kell dolgozni. Nem a ledolgozott órák száma, hanem a feladatok megoldása, az eredmény a lényeges. Ez alapján ítélik meg a munkavállalót.
Az ír munkahelyeken pontosan és hivatalosan fizetnek, tisztelik a magánvéleményt, és elvárják a munkatársaktól az innovációt, a megújulást.
Az ír munkaerőpiac számokban:
Munkanélküliség: 4,3 százalék (2005)
Foglalkoztatottság 65 százalék (2002)
Átlagbér: 1992 euró (498 ezer Ft)
Minimálbér: 1009 euró (260 ezer Ft) (2004)
Karácsony Zoltán