Megéri a cégeknek a hátrányos helyzetűek segítése

Kismamák, romák, pályakezdők, 45 év felettiek, fogyatékkal élők. Mind-mind olyan csoportot képviselnek, amelyek hátránnyal indulnak az állások megszerzésénél. A munkáltatók egy része problémásnak ítéli őket. Pedig a munkavállalók teljesítménye elsősorban a motiváltságtól, a lelkesedéstől, a szakmai felkészültségtől függ, nem az élethelyzettől vagy az életkortól. Vannak cégek, amelyek felismerték ezt. Az ő példáikat mutatta be az ENSZ munkaügyi szervezete. 

"Ma Magyarországon elvben tilos a munkahelyi diszkrimináció - ám az esélyegyenlőségért nem kötelező tervszerűen tenni" - fogalmazott Severine Deboos, az ENSZ munkaügyi szervezetének, az ILO-nak a koordinátora. Nem csupán Magyarországon, a világ szinte összes országában sok a tennivaló a munkahelyi diszkrimináció kérdéskörében, amit a számok is tükröznek: az EU-ban például 15 százalék a férfiak és a nők bruttó órabére közötti különbség, az azonos munkakört betöltők esetében is mintegy 10 százalék. Magyarországon a romák munkanélküliségi rátája 40 százalék, egyes térségekben 90 százalék. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is számos panasz érkezett, például álláspályázatoknál gyanús diszkriminációval kapcsolatban.

Lemondják az állásinterjút

Az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés jelentős foglalkoztatási problémát jelent - európai és hazai szinten egyaránt. A fogyatékkal élők esete sem épp kedvező. Egy hazai munkáltató például lemondott egy korábban megbeszélt állásinterjút, amikor tudomására jutott az állásra jelentkező személy fogyatékossága - derül ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság által közreadott esetekből.

Mindemellett egyre több hazai nagyvállalat veszi be stratégiájába a diszkriminációmentes munkakörnyezet kialakítását. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az International Labour Organization "A befogadó és sokszínű munkahelyért" felhívása nyomán kilenc hazai nagyvállalat osztotta meg 32 esélyegyenlőséget elősegítő kezdeményezését. Ezek az intézkedések nem csak az imázs miatt fontosak. "Egy 2005-ös, 900 vállalat részvételével zajló uniós felmérés eredménye szerint a vállalatok 85 százaléka tapasztalta meg valamilyen formában az esélyegyenlőségi intézkedések üzleti hasznát, szinte minimális anyagi ráfordítás mellett. Ráadásul a jó munkahelyi légkör kialakításával csökken a fluktuáció, nő a termelékenység, könnyebb vonzani és megtartani a tehetséges munkaerőt"- magyarázza Tardos Katalin, az ILO CSR tanácsadója. A kilenc díjazott vállalat főként a hátrányos helyzetűek és a fogyatékkal élők foglalkoztatása, a női munkavállalók helyzetének megkönnyítése, a munka és a magánélet kiegyensúlyozása és a toleráns vállalati kultúra kiépítése terén vonultatott fel pozitív példákat.

Esélyegyenlőségi Bizottság működik

Az Electrolux Lehel Kft. például vállalati Esélyegyenlőségi Bizottságot működtet 2007 júliusa óta a szakszervezetek, a HR-igazgató és az üzemi tanács közreműködésével. A bizottság nyilvántartást vezet a beérkezett panaszokról és figyelemmel kíséri a szükséges intézkedések megvalósulását is. A roma munkavállalók foglalkoztatása is kulcskérdés. A Fővárosi Csatornázási Műveknél gondot fordítanak e problémára is. A cégnél a dolgozók 15 százaléka roma származású. A vállalatnál az utazási hozzájárulás, a munkásszállás, az üdülési csekkek és az iskolakezdési támogatás egyharmadát ők veszik igénybe. A vállalat nem specifikusan csak rájuk nézve alakította ki ezeket a kedvezményeket - ám a támogatási rendszer kidolgozásánál rájuk is kiemelt gondot fordítottak.

Női karrierhálózat az előrelépésért

A GE Hungary-nél kialakított Nők Hálózata kezdeményezés a nők könnyebb felsővezetővé válása és önérvényesítése mellett tette le a voksát. A cég 1997 óta létező belső civil szervezete a vállalati karrierépítésben, a kezdeményezőkészség, a női önérvényesítés fejlesztésében nyújt segítséget a dolgozóknak. A kezdeményezés alapelve: a munkahelyi érvényesüléshez a dolgozó aktivitására is nagy szükség van. A gyesen lévőknek például azt tanácsolják: vessék fel ők maguk felettesüknek, hogy szívesen vállalnának részmunkaidős állást vagy dolgoznának osztott munkakörben.

Minden tizedik dolgozó részmunkaidős

A szintén pozitív példaként említett Magyar Posta Zrt- nél a dolgozók 60 százaléka nő. A vállalat a családi teendők és a magánélet összehangolására is törekszik a rugalmas munkaidő lehetőségének felajánlásával. A cégnél a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma évek óta 10 százalék, ami az országos, 1-2 százalékos átlagnál jóval magasabb. Emellett a szabadságolások kialakításánál az óvodai és bölcsődei szünetek bekalkulálása is kiemelt szempont, miközben törekszenek a gyermekeikkel otthon lévő édesanyákkal folyamatos kapcsolatot tartani. Hosszabb távollét után ismereteiket felújító képzéseken is részt vehetnek a nők. A vállalat az esélyegyenlőség jegyében hozta létre a Központi Tehetségbank karriermenedzsment programot a vezetők jövőbeni utánpótlására. A programban államilag elismert diplomával, a cégnél szerzett minimum két éves munkaviszonnyal és nyelvvizsgával és határozatlan idejű munkaszerződéssel lehet jelentkezni.