Amerikából jöttem...- Pályázás, munkakultúra, érvényesülés az USA-ban

Dömötör Zsófia 2001 nyarán diplomázott a Közgázon, majd az Egyesült Államokban, Atlantában kapott ösztöndíj-lehetőséget. Az MBA-diploma megszerzése után két évet dolgozott pénzügyi területen, majd februárban a honvágy hazahozta és végleg visszatért Magyarországra. Az amerikai álláskeresésről és munkahelyi kultúráról gyűjtött tapasztalatait osztja meg.

Nem hajtják agyon a munkavállalót

4 hónapnyi álláskeresés után a Randstad - holland munkaerőközvetítő cég - amerikai központjában kezdtem el dolgozni a pénzügyi osztályon, senior accountant pozícióban. Feladataim közé tartozott a havi zárások elkészítésében való részvétel, a menedzsment számára jelentések készítése, kapcsolattartás az anyavállalattal, pénzügyi elemzések megírása. Jól éreztem magam. Követeltek, de nem kellett napi 11-12 órákat dolgozni, nem akartak túlhajszolni bennünket, volt ebédidőnk, rugalmas volt a munkaidő, egy-egy sürgős ügyet bármikor elintézhettünk a városban.

Csak évi tíz nap szabadság pálykezdőként

Mindez általában Amerikára is jellemző. Nem akarják két dolgozó munkáját egy emberrel elvégeztetni. Igaz, az Európában megszokottnál jóval kevesebb szabadsága van az ottani munkavállalóknak. A pályakezdők évi tíz napot kapnak, és külön érdekesség, hogy elvileg a szabadnapok száma csak az adott munkahelyen eltöltött évek számával nő, azaz munkahely változtatásnál - életkortól függetlenül - automatikusan újból évi 10 napra redukálódik. Azonban természetesen ez is - mint az Egyesült Államokban szinte minden - tárgyalás kérdése, és a munkavállaló érdekérvényesítő képességeitől függ, hogy tud-e kedvezményeket kiharcolni magának a bér- és egyéb juttatások tárgyalása során.

Háromszor, ötször magasabb keresetek

A dolgozókra jellemző, hogy kedvesek, udvariasak, jellemző rájuk a szolgáltatás-központú szemlélet. Nem csak a külső ügyfelekkel szolgálatkészek, hanem a kollégáikkal is, ami fontos a jó munkahangulat miatt.

Aki Amerikába megy dolgozni, első lépésben - bármilyen munkát is végez - hirtelen jobban él. A keresetek 3-szor, 5-ször magasabbak a magyarországinál, és sok helyütt olcsóbb is az élet (kivétel ez aló néhány olyan nagyváros, mint New York, San Francisco, Chicago, stb.). Érdekesség, hogy a pályakezdő diplomások és egyes fizikai munkát végzők kezdőbére (pl. pincér) között nincs számottevő különbség. Persze az évek múlásával a bérkülönbség jelentősen növekedhet, mivel például pincérként nincs akkora fejlődési, előrelépési lehetőség.

Veszély: sokaknál lehetetlen a visszaút

Elsősorban a fizikai munkát végzőknél áll fenn az a veszély, hogy képtelenek visszajönni Magyarországra, vagy ha visszajönnek, újra útra kelnek, pedig érzelmileg kötődnek a hazájukhoz. Megszoktak ugyanis egy életszínvonalat, míg Budapestre visszatérve azt tapasztalják, hogy a magyar fizetésből képtelenek megélni.

Ettől függetlenül azt tanácsolom, aki meg akarja munkavállalóként ismerni Amerikát, vágjon bele. Nehezebb, ha egyedül érkezik, barátok és család nélkül, ám előbb-utóbb megtalálja azokat a klubokat vagy társaságokat, ahol a szabadidejének egy részét eltölti.

Kimenetel: munkaadót kell találni

A 2001. szeptemberi terrortámadások óta szigorították a vízumpolitikát. Munkavállalói vízumot akkor kaphatnak az álláskeresők, ha találtak maguknak olyan céget, mely alkalmazná őket. Az engedélyhez vezető jogi procedúrát a cég intézi a Bevándorlási Hivatalnál (INS). Egyszerűbb a helyzet, ha valaki amerikai egyetemen végez, mert akkor egy évre automatikusan kap munkavállalási engedélyt.

Ingyen repülőjeggyel állásinterjúra

Érdemes a személyes kapcsolatrendszert megmozgatni, az interneten böngészni állásajánlatokat, mert előfordult már, hogy egy külföldi diák a Hilton szállodalánc állásinterjújára internetes hirdetésre való jelentkezés útján került be. Fizették a repülőjegyét és nyomban munkát is ajánlottak pénzügyi területen. A cég tudta, ha alkalmazza a külföldi munkaerőt, akkor az igényelt munkavállalási vízummal három évre a céghez köti a dolgozót, ezzel is csökkentve a cégen belüli fluktuációt. Annak fényében, hogy mennyibe kerül egy munkatárs pótlása, a repülőjegy kifizetése megtérülő befektetés volt."