"Kapunyitási pánik": ahogyan a pályakezdők leküzdhetik

Új tendencia jelent meg a huszonéves pályakezdők világában. A munkavállalással együtt járó mindennapos stressz, a kötött munkaidő, az egzisztenciaalapítás kihívásai és az önellátás felelőssége sokakat hidegzuhanyként ér a vizsgaidőszakokat leszámítva valljuk be - sokszor kötetlen mederben csordogáló hallgatói lét után. Hirtelen azon kapják magukat,  nem tudnak mit kezdeni a megváltozott körülményekkel. Sokan stresszel, kiégéses tünetekkel reagálnak az új kihívásokra. A "kapunyitási pánik" néven elhíresült szindrómát itthon először Horváth Tünde pszichológus nevezte néven. Amerikában két hasonló cipőben járó huszonéves szerző Alexandra Robbins és Abbie Williams 2001-ben megjelent sikerkönyve hozta be a köztudatba, ám a szakértők úgy vélik: a jelenség egyáltalán nem új keletű.

Hogyan ismerhetjük fel a kapunyitási pánikot? "A jelenség egyik legfontosabb tünete a halogatás: ilyenkor a fiatal késlelteti a felsőoktatási tanulmányainak a lezárását, és szorong a jövője miatt. A kapunyitási pánik súlyosabb esetben pszichoszomatikus tünetekkel, depresszióval is párosulhat. Súlyosabb esetekben az élet értelmét is megkérdőjelezheti az érintett. Az életnegyedi válságot egyébként kifáradásos - kiégéses tünetek is kísérhetik.

Menekülési útvonalak

Kiss István úgy tudja, több uniós felmérés bizonyítja, hogy a fiatalok többsége ma már úgy próbál megküzdeni a helyzettel, hogy teljesen új munkaterületeken próbálkoznak. Némelyek hosszabb időre elutaznak, lakóhelyet váltanak. Közös bennük: mindannyian úgy érzik, az élet mást is tartogat számukra a kemény munkaórák vasfegyelmén kívül.

Amit tehetünk ellene

Mint sok más helyzetben, itt is a megelőzés a leghatékonyabb eszköz. Jelentősen csökkenthető a kiégés veszélye, ha a fiataloknak sikerül meglelniük az érdeklődési körüknek megfelelő tevékenységi területet -függetlenül attól, hogy mekkora az adott terület társadalmi megbecsülése és a vele szerezhető bevételek. A fiatalokat leginkább az egyes szakmák jól csengő nevei, a presztízs és az anyagi vonzatok motiválják, sokszor ezért is választanak rosszul. De sose késő korrigálni - a pályaválasztás ma már nem egyetlen alkalomra szorítkozik és nem visszavonhatatlan. Újra kell gondolni, hogy mit szeretnénk igazán csinálni. Ha van rá mód, érdemes olyan munkahelyet keresni, ahol nyíltan elismerik a jó teljesítményt. Ha szükséges, csökkentik a terheket is.

Az is sokat segíthet a kiégés megelőzésében, ha jó kapcsolatot építünk a kollégákkal és megpróbáljuk átlátni a cég működésének jellegzetességeit, hiszen lehet, hogy a feladatainkon belül megtaláljuk azt, amit örömmel tudunk végezni. Legyen az akár egy csavar beállítása, vagy közreműködés egy milliós üzlet megkötésében - összegzi a megelőzés eszközeit Kiss István.

Tippek a pánik megelőzéséhez:

- munka az egyetemi, főiskolás évek alatt
- ne halogassuk félelemből a tanulmányok lezárását
- ne a pénz, a divat, hanem érdeklődésünk alapján válasszunk pályát
- jó kapcsolatok kiépítése a kollégákkal
- ha nem tetszik a terület, ne féljünk a szakmaváltástól

Takács Gabriella