- Megbízóik nagy része multinacionális cég. Milyen folyamatok zajlottak az utóbbi 10 évben a hazai álláspiacon a multik világában? Mely álláskeresői rétegek tudtak ebből leginkább profitálni?
1994 és 1998 között a multinacionális cégek bejövetelével megnőtt az igény a friss diplomások iránt. Több ezer gazdasági, műszaki fiatal jutott minden nehézség nélkül a végzés után álláshoz. Akkoriban a nagy cégek jobban nyitottak a munkatapasztalat nélküli fiatalok felé. Saját képzési programjaikkal képezték, a "saját arcukra formálták" őket. Könnyebb volt az érvényesülés az infirmatikusok számára is. 2000-ig tartott a nagy informatikai boom, amikor naponta érkezett hozzánk megkeresés informatikusok toborzására.
2000-2001-ben aztán visszaesett a kereslet a munkatapasztalat nélküli fiatalok iránt. A szeptember 11-i terrortámadás, valamint az általános világgazdasági recesszió következményeként a multinacionális vállalatok leányvállalataiknál létszámstopot rendeltek el.
- Kik jöttek ezután Magyarországra?
A hazai munkaerő-toborzásban ekkortól új trend indult, ami máig tart. A nemzetközi cégek az olcsóbb munkaerő-költség, valamint a jól képzett munkaerő elérhetősége miatt egyre nagyobb számban Magyarországra telepítették, telepítik egy-egy a globális üzletet támogató funciójukat: például a könyvelést, a HR-t, a logisztikát. Shared Service Centereknek (SSC) vagy Business Support Centereknek (BSC) hívják ezeket az egységeket, ahová nagyon sok, idegen nyelveket jól beszélő fiatalt keresnek. Pályakezdőként remek karrierindítás ezekben a központokban elhelyezkedni.
A másik érdekes jelenség a hazai álláspiacon, hogy könnyebbé vált nyugat-európai munkavállalók magyarországi elhelyezése. Míg tíz éve szinte csak az első számú vezetői pozícióra lehetett egy osztrák vagy svéd munkavállalót elhelyezni, addig a BSC-k bejövetelével már alsóbb szintű állásokra is lényegesen egyszerűbb a toborzás. Sok olasz, finn, dán fiatal dolgozik ezekben a központokban. Privát okból vagy egyszerűen kalandvágyból érkeznek, az otthoninál alacsonyabb fizetésért és 2-3 évig, illetve akár tovább is maradnak.
Szintén fontos álláspiaci trend, hogy a nyugati gyártó cégek betelepülésével 2004-től növekedés figyelhető meg a műszaki diplomások - főként villamosmérnökök, gépészmérnökök - iránt.
Összességében azonban elmondható, hogy pályakezdőként többet kell nyújtani mint tíz évvel ezelőtt.
- Mit emelne ki a versenyszférában megfogalmazott követelmények közül?
A legalább középfokú nyelvtudást. Míg tíz éve versenyelőnynek számított a jó nyelvismeret, addig mára alapkövetelmény. Állásinterjúink 99 százalékában angolul is folyik beszélgetés. Nem a papírral igazolható nyelvismeretre kíváncsiak a cégek, hanem a valós, azonnal lehívható tudásra. Úgy látjuk, a gazdasági végzettségűek nyelvtudása általánosságban javult az utóbbi években, műszaki területen azonban gondok vannak. Érdekesség, hogy az utóbbi időben mérnöki pozícióknál megjelent elvárásként az angol mellett a német vagy a francia nyelvtudás. Nem könnyű alkalmas jelölteket találni egy-egy ilyen pozícióra.
- Milyen problémát lát a hazai oktatásban?
Nehéz erre átfogó választ adni, inkább egy szeletét ragadnám ki. Vannak olyan könyvelői pozíciók, amelyekre nem kell feltétlenül felsőfokú gazdasági diploma, mert középfokú végzettséggel is elvégezhető lenne az adott munkakör. A középfokú végzettségűeknek azonban nincs meg a megfelelő nyelvtudása, ezért nem tudják sikeresen megpályázni az állást. Nagyon fontos lenne, hogy középfokú képzésben is nagy hangsúly kerülne a szakmai anyaggal bővített nyelvoktatásra.
- Nem arról van inkább szó, hogy a felsőfokú túlképzés miatt kiszorulnak az érettségizettek?
Nem gondolom. A Magyarországra hozott üzleti központok többsége ugyanis szívesen alkalmazna bizonyos munkafolyamatokra középfokú végzettségűeket, de a nem megfelelő szintű nyelvtudás miatt erre nincs módjuk. Így kényszerhelyzetben vannak és sokszor túlképzett munkavállalót alkalmaznak, ami növeli a fluktuációt, és ez senkinek sem jó. A képzettségi szintjénél alacsonyabb munkát végző a váltáson gondolkodik, a munkaadónak pedig több pénzébe kerül a folyamatos utánpótlás.
- Milyen tanácsot adna a most tanulóknak?
Fektessenek nagy hangsúlyt a nyelvtudás javítására. Ha multinál szeretnének karriert csinálni, akkor magas szintű nyelvtudás nélkül esélyük sem lesz. Próbáljanak meg ösztöndíjjal kijutni külföldre, akár néhány hónapra. Egy műszaki egyetemistánál sokat jelent, ha egy nyugati gyárban -akár gyakornokként- megismeri a legújabb technológiát. A külföldi kint-tartózkodás emellett nyitottabbá is teszi az embert.