Almár Iván

Élet az Univerzumban: szabály vagy kivétel?

A nagy kérdés az, hogy a Világegyetem alapvetően csillagokból és galaxisokból, vagy életből és értelemből áll.

(Steven J. Dick amerikai tudománytörténész)

1. ábra

Tudjuk, hogy a matematika, a fizika, a kémia törvényei általánosak, vagyis egységesen érvényesek az egész Világegyetemben, de vonatkozik-e ez a rájuk épülő biológia törvényeire is - hiszen a biológia jelenleg egyetlen ismert életforma, a földi tanulmányozásán alapszik! Hogyan fog feloldódni az a napjainkban egyre feloldhatatlanabbnak tűnő ellentmondás, amely a mérhetetlenül nagy és végtelenül változatos élettelen Univerzum, illetve a parányi, de ugyanakkor a tengerek mélyétől a sztratoszféráig és az Antarktiszig élettel tökéletesen átitatott Földünk között feszül? Merre és milyen módszerrel keressük a megoldást? Egyedül vagyunk-e az Univerzumban? Mit tegyünk, ha idegen, Földön kívüli életet találunk, és felismerjük-e azt egyáltalán? Van-e jövője az életnek az Univerzumban, ha csak erre az egyetlen, törékeny égitestre, Földünkre korlátozódik?

Amiről az előadás szól, az bioasztronómia (vagy asztrobiológia, vagy exobiológia) néven önálló, divatos tudományággá vált a 20. század legvégén. Célja az élet és az Univerzum valódi viszonyának tisztázása. Az élet fogalmát itt úgy használjuk, ahogy a Földön találkozunk vele, vagyis eltekintünk más, egyesek által lehetségesnek feltételezett, de soha nem tapasztalt formáitól.

1. Az asztrobiológia története
Élet más égitesteken. Korábban biztosak voltak abban, hogy az égitestek lakottak. Ma egyre messzebb keressük intelligens társainkat. De amikor azt állítottuk, hogy mi vagyunk a világ közepe, mindig tévedtünk. Drake-formula - hány társunk lehet?

2. Különleges-e csillagászati helyzetünk?
A Nap helyzete a Galaxisban. A Nap kémiai összetétele. A Föld stabil helyzete a lakható zónában. A Hold jelenléte. Az óriásbolygók hatása. Van-e szerepe a lemeztektonikának? A jelenlegi földi légkört az élet hozta létre.

3. Az élet megjelenése
Az élethez szükséges alkotóelemek mindenütt jelen vannak a csillagközi térben, de szükségszerűen megjelenik-e mindenütt az élet, ahol a feltételei adottak? Az élőlények genetikai szerveződése, a genetikai kód véletlenszerű megjelenése nem várható. A Földön mégis azonnal megjelent az élet, amint lehetségessé vált.

4. Élet keresése a Naprendszerben
Az extremofilek felfedezése. A Föld az egyetlen égitest a "lakható zónában", a Marson mégis folyt (folyik?) a víz. Óceán az Europa hold felszíne alatt. Az élet utazása a bolygók között meteoritokban lehetséges; szükségszerűen független-e az élet kialakulása a Naprendszer egyes égitestein? Életkutatási űrprogramok.

5. Bolygók keresése csillagok körül
Az exobolygók világa. Léteznek-e stabil bolygórendszerek, Föld-szerű bolygók, lakható zónák?

6. Az élet fejlődése az értelem és a technika felé
A civilizáció kialakulása a Földön igen soká tartott, és csak egyetlen faj esetében valósult meg. De többféle út is vezethet ugyanarra az eredményre! A technikai fejlődés következtében lehetségessé válhat egy civilizáció elterjedése az Univerzumban.

7. Technikai civilizációk jeleinek, nyomainak keresése
A rádiós és optikai SETI programok stratégiája. A keresésbe mindenki bekapcsolódhat (SETI @ home, SETI League). Tervek a jövőre.

8. Jövőnk az Univerzumban
Mit jelent a "kozmikus csönd"? Egyedül vagyunk? Esetleg elsők vagyunk? Elterjeszthetjük-e mi az életet az Univerzumban? Vagy egyedüllétünk éppen arra utal, hogy a technikai civilizációk nem maradhatnak fenn sokáig?

Tovább