A jegybank elemzése szerint az euróövezeti tagság a magyar GDP éves növekedési ütemét hosszabb távon, 20 év átlagában 0,6-0,9 százalékponttal emelheti. A pozitív hatások között emeli ki a tanulmány a tranzakciós költségek csökkenését, a külkereskedelem bővülését, valamint a reálkamatok mérséklődését.
A jegybank szakértői hangsúlyozzák, hogy a saját valuta fenntartása adminisztratív korlátozásnak is felfogható, amely a társadalom számára veszteséggel jár, mivel a fizikai és humán erőforrások egy része lekötött, pusztán e korlátozás miatt. Ez a veszteség a tranzakciós költségekben jelentkezik.
A saját valuta feladásával e költségek csökkenhetnek, és az így felszabaduló erőforrások hatására a bruttó hazai termék (GDP) emelkedhet. Az ebből származó nyereség az MNB számításai szerint a GDP szintjében egyszeri, 0,18-0,30 százalékpontos növekedést eredményez. Nemzetközi kutatások szerint az önálló valuta megtartása a külkereskedelemre is negatívan hat. Az euró bevezetése ugyanakkor a külkereskedelem bővülésén keresztül hosszabb távon 0,55-0,76 százalékponttal magasabb GDP-növekedési ütemet eredményezhet.