Veszteséges a saját valuta fenntartása

Az euróövezethez való csatlakozás rövid távon jelentkező számszerűsíthető haszna és költsége közel megegyező nagyságú, viszont a hosszú távon jelentkező becsült hasznok összessége jelentős nettó előnyt mutat - derül ki a Magyar Nemzeti Banknak az euró bevezetésének hatásairól készített tanulmányából.

A hazai kamatokból a közös valuta bevezetésével eltűnik a kockázati prémium, ezért a reálkamatok csökkennek, az alacsonyabb kamatszint pedig ösztönzi a beruházásokat. A magasabb beruházási ráta az EU átlagához történő gyorsabb jövedelmi felzárkózást eredményez.

Forrás: MTI

A jegybanki számítások szerint az alacsonyabb reálkamatokon keresztül a közös valuta bevezetése hosszabb távon 0,08-0,13 százalékponttal emeli a GDP növekedési ütemét. Az önálló monetáris politika feladásának számszerűsíthető költségét a pénzteremtésből származó állami bevételek, a seigniorage egy részéről történő lemondás jelenti. Az euróövezethez történő csatlakozást követően Magyarország részesedni fog a seigniorage bevételekből, de az elszámolási szabályok miatt ez alacsonyabb lesz, mintha az MNB megőrizné a készpénz kibocsátásának jogát. A jegybank becslése szerint ez a GDP szintjében 0,17-0,23 százalékpontot kitevő veszteséget okoz.

A tanulmány szerint a rövid távon jelentkező számszerűsíthető hasznok és költségek közel megegyező nagyságúak, így gyakorlatilag kioltják egymást. A hosszú távon jelentkező becsült hasznok összessége viszont jelentős nettó előnyt mutat: az euróövezeti tagság a magyar GDP növekedési ütemét 20 év átlagában évi 0,6-0,9 százalékponttal emelheti.

Még legalább 5-6 évet várni kell az euróra

Hegedűs Miklós, a GKI Piackutató Rt. igazgatója szerint az euró bevezetésének legkorábbi időpontja 2008-2009 lehet, ugyanis előbb nem tud a hazai gazdaság felzárkózni az EU által támasztott gazdasági feltételekhez. A szakember rámutatott, hogy ezt az időpontot már a kormányzat is elfogadta, ugyanis a korábbi "hurrá-hangulat" keretében emlegetett 2006-2007-es dátum is kicsúszott 1-,15 évvel, ami elsősorban a vártnál jóval magasabb költségvetési hiánnyal és a gazdaság lassulásával magyarázható. Hegedűs Miklós elmondta, hogy az euróövezethez való csatlakozásunkig jelentős infrastrukturális lemaradást kell behozni és rendbe kell tenni a magas hiánnyal küszködő költségvetést is.