Blöff volt Burány sziesztás ötlete

A munkaügyi minisztérium korábbi ígéretével ellentétben mégsem vezetik be a magyar munkahelyeken a meleg hónapokban a sziesztát. Bár Burány Sándor a tavalyi szokatlanul meleg időjárás miatt felvetette: idén nyártól bizonyos feltételekkel engedélyeznék a sziesztázást a legmelegebb nyári napokon. A tárca azonban nem tervezi a sziesztázás bevezetését, mivel a tavaly elvégzett vizsgálata szerint nincs szükség erre.

A tavalyi szokatlanul meleg nyáron Burány Sándor munkaügyi miniszter felvetette, hogy az idei évtől bizonyos feltételekkel bevezetnék a különleges pihenőidőt a legmelegebb kánikulában. A miniszter által felvetett ötlet kapcsán akkor a minisztériumban az [origo]-nak azt mondták: a szokatlanul meleg nyár miatt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) új rendelkezéseket dolgoz ki a meleg időben való munkavégzésre.

A minisztérium a túlzott melegben végzett, emberi egészségre is káros munkák biztonságát szerette volna növelni az idei évre ígért új szabályozással. A tárca akkor úgy tájékoztatott: bár konkrét terv nincs a munkaügyi és biztonsági szabályok megváltoztatására, a szakértők már vizsgálják a kérdést. Az FMM munkatársa kijelentette: megfontolás tárgya lehet akár egy néhány órás szieszta is, amit később dolgozhatnának le az alkalmazottak.

Az FMM nem tervez változtatásokat a sziesztával, pihenőidővel kapcsolatosan - adott ki a minisztérium egy sajtóközleményt. A tárca tavaly elvégzett vizsgálata szerint ilyen jellegű módosításokra nincs szükség. A tárca kommunikációs osztályának munkatársa azért hozzátette, ő maga is nagyon örülne egy esetleges sziesztának.

A tavaly elvégzett vizsgálatok a szerint ilyen jellegű módosításokra nincs szükség - olvasható a tárca szerdai közleményében. Magyarország uniós csatlakozásakor lépett ugyanis életbe egy rendelet, "mely a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét szabályozza. A rendelet több paragrafusa is foglalkozik a helyiségek és terek hőmérsékletével, valamint a szabadtéri munkahelyek biztonsági előírásaival. Jogszabályi változtatást nem tart szükségesnek a tárca, de az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelet, illetve az ÁNTSZ - ahogyan eddig is - ezen a nyáron is ellenőrizni fogja a munkabiztonsági és munkaegészségügyi előírások betartását" - áll a dokumentumban.

Korábban is létezett több előírás és jogszabály, amely a meleg időben végzett munka körülményeit szabályozta. Egy 1996-os népjóléti miniszteri rendelet - ennek módosítása az FMM által emlegetett 2002-es rendelet - pedig megszabta azt is, hogy egy bizonyos hőmérséklet fölött mennyi pihenőt kell kötelezően tartani. E szerint a nehéz fizikai munkát végző embereknek például 31 Celsius-fokos hőmérsékletben már negyed óra munkára háromnegyed óra pihenés járna.

Kerekes András meteorológus az [origo]-nak elmondta: 7-10 napnál hosszabb időre nem lehet megbízható időjárás-előrejelzést készíteni, így kérdéses, hogy milyen lesz az idei nyár. Azt azonban ki lehet jelenteni, hogy a középhőmérséklet a világon mindenhol emelkedett az elmúlt 10-14 évben. Az évszázad tíz legmelegebb évéből nyolc 1990 után volt, és az elmúlt években rendszeresen dőltek meg melegrekordok.

Sáling Gergő