Az ellenzéki képviselő elmondta: tudomása szerint a parlament rendkívüli ülésén tárgyalja a javaslatot, és várhatóan el is fogadja. Ezzel 2005. január 1-jén lépne hatályba a jogszabály olyan formában, amely az érintett szakmai szervezetek számára megfelel.
Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke közölte: javaslatuk szerint teljesen el kellene törölni a napi standolásról szóló szabályozást, amennyiben ez nem lehetséges, csak azoknál a termékeknél legyen hatályos, amelyek eredetének követhetősége megszűnik.
A módosító javaslatot Lasztovicza Jenő, a bizottság fideszes elnöke, valamint Bánki Erik és Kovács Ferenc, az idegenforgalmi bizottság fideszes tagjai nyújtották be az Országgyűlésnek. Háber Tamás elmondta: az augusztus elsején hatályba lépett, a napi standolásról szóló jogszabály alapján eddig a vendéglátóipari egységekben nem találtak hamis italokat. Ez is azt jelzi, hogy a jogszabály munkát ad a vámosoknak, munkát ad a vendéglátósoknak, de célját nem éri el - mondta.
Háber Tamás hangsúlyozta: a vendéglátósoknak nincs megfelelő eszközük ahhoz, hogy kiszűrjék a hamis szeszes italokat. A szakmai szervezet vezetője kifogásolta, hogy a jogszabály teljes körű szakmai egyeztetés nélkül lépett hatályba. Abban bízik, hogy a kormányzat is változtatni kíván a jogszabályon.
A napi standolás jelentős többletterhet okoz a vendéglátóknak, és azt eredményezheti, hogy az üzletek csökkentik készleteiket - tette hozzá Háber Tamás. A vendéglátó-ipari szakmai szervezet véleménye szerint a hamis szeszes italokat a termelőtől a nagykereskedőig lehetne kiszűrni.
Az augusztus elsején hatályba lépett jogszabály szerint a vendéglátás üzletkörökben kiadott működési engedéllyel rendelkező, nem jövedéki engedélyes kereskedő a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek értékesítéséről az üzlethelyiségben külön nyilvántartást köteles vezetni minden nap.
A jogszabály deklarált célja az volt, hogy általa csökkenjen a borhamisítás, de a közelmúltban csupán 12 pincészetet zárattak be hamisítás miatt
A vendéglátó-ipari szervezetek korábbi becslése szerint a rendeletből adódó adminisztrációs feladatok évente 5-10 milliárd forint többletterhet okozhatnak az érintett cégeknek.