A hivatalos deficitszámok a közép-európai országoknál látszólag nincsenek túl messze a maastrichti 3%-tól. 2005-re a prognózisok szerint a hiány Szlovákiában a GDP 3,8%-ra, Magyarországon 3,9%-ra, Lengyelországban 4,4%-ra, Csehországban 4,5%-ra rúg majd 2005-ben.
Az elemző szerint elképzelhető, hogy a választások után 2005-2006-ban bekövetkezik egy rövid távú szigorítás, ugyanakkor ezzel a hosszabb távú problémák nem oldódnak meg. A választások Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban várhatóan jobbratolódást hoznak majd, mely oldal szerintük a kiadáscsökkentésekkel szemben elnézőbb lehet.
Weeks felhívja a figyelmet, hogy a deficitek lefaragását nagymértékben nehezítik ez előzetes vállalások. Ezek különösen Magyarországra és Lengyelországra jellemzők. Lengyelországban ezek közé sorolható a bányászoknak előnyugdíjazása miatti fizetési kötelezettség, az építőipari alapanyagok áfaemelése miatti kompenzáció. Magyarországot illetően az elemző aggodalmaskodik a privatizációs bevételek deficitcsökkentő tételként történő esetleges elszámolása miatt.
A hosszú távú hatásokat, vállalásokat illetően várhatóan továbbra is jelentős kiadási tétel lesz az infrastruktúra-fejlesztés és a környezetvédelem. Az öregedő társadalmak miatt elsősorban Csehországban jelentkezhetnek majd komolyabb feszültségek a megreformálatlan nyugdíjrendszerben. Nehézség, hogy a problémák tartós orvoslására politikai konszenzusra lenne szükség, ugyanakkor ezt hosszabb távon megtartani az új EU tagországok többségében nehéz.
A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kompenzáció -, bár most a hivatalos deficitadatokat mérsékli Lengyelországban és Magyarországon - várhatóan nem segíti az euró korábbi bevezetést. Ennek oka, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel degresszív módon és csak időlegesen (hazánk esetében 2008-ig) lehet a hiányt mérsékelni. Jelenleg a nyugdíjkompenzáció körülbelül a GDP 1 százalékára rúg Magyarország és 1,8%-ra Lengyelország esetében.
A költségvetés hiányának hivatalos adatai sokszor nem fejezik ki a valós helyzetet. A problémákat egy ideig lehet kreatív könyveléssel leplezni, ugyanakkor hosszabb távon ez nem egyszerű. Magyarország esetében ilyen jellegűek lehetnek bizonyos ppp-projektek, illetve az eszközeladásokból származó bevételek deficitcsökkentő tényezőként történő elszámolásai. Magyarország esetében az állam idei teljes szerepvállalását ténylegesen kifejező deficit (SNA) elérheti a 9,1%-ot.
Weeks szerint az euró minél korábbi bevezetése a legtöbb új tagállamának érdekében állna. Az euró elsősorban azoknak tenne jót, ahol a devizaárfolyam volatilitása komolyabb reálgazdasági károkkal jár. A gyorsabb euró bevezetés megakadályozhatja, hogy az új tagországok túlértékelt árfolyammal lépjenek be a valutaunióba. Az elemző szerint a korábban említett problémák miatt Lengyelország legkorábban 2012-ben, Magyarország és Csehország 2013-ban lehet az euróövezet tagja. Szlovénia akár 2007-ben már eurót használhat, Szlovákiában esélyes a 2010-es választások előtti bevezetés - írja a Portfolio.hu.