Szétkapják a költségvetést

A jövő évi költségvetési javaslathoz benyújtott, mintegy 800 módosító közül több mint 700-at támogatott az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága szerdai ülésén, azokat, amelyeket a kormány is támogatott. A többi javaslat egyharmad szavazati aránnyal kerül részletes vitára.

A jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslatban kezdeményezik: azoknak a fogyasztóknak, akiknek kikapcsolták a gáz- vagy villanyóráját, kártyás mérőt szereljen fel a szolgáltató. Az önkormányzat pedig célzott támogatást nyújthatna azzal, hogy feltölti a rászorulók energiakártyáját. Podolák György bizottsági elnök számítása szerint a gáz és villanyáram ára 30-50 fillérrel emelkedne, a szolgáltatónak mintegy 100 ezer forintjába kerülő órák felszerelése miatt, a lakosság 3-5 százalékát potenciális rászorultként figyelembe véve.

A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta a mezőgazdasági támogatások eljárási rendjét módosító törvényjavaslatot. A közbeszerzési törvényhez négy, újabb bizottsági módosító indítványt hagytak jóvá a bizottsági tagok. Az egyik indítvány szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság fél évtől három évig eltilthatná a közbeszerzési eljárásban való részvételtől azt, aki a közbeszerzési eljárás során hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett, illetve a döntőbizottság két éven belül két jogsértést állapított meg vele szemben.

A kerékpáros közlekedés megteremtéséről és elősegítéséről szóló határozati javaslatot öt SZDSZ-es képviselő terjesztette be, de egyikük sem volt jelen az ülésen, így a gazdasági bizottság tárgysorozatba vette ugyan a javaslatot, az általános vitára alkalmasságáról azonban nem döntött.

Az adó- és járuléktörvényekhez érkezett több mint száz módosító indítvány közül Szatmáry Kristóf (Fidesz) két javaslatáról volt vita. Az egyikben a vendéglátó üzletek napi alkohol zárókészletének kötelező megállapítását, míg a másikban a 250 ezer forint feletti összeg kötelező átutalását akarta kivetetni a törvényjavaslatból. Az utóbbit azzal indokolta, hogy a kereskedelemben éppen a készpénzes fizetés miatt nincs körbetartozás. Az ellenzéki képviselő egyik javaslatát sem támogatta a bizottság, a kormány által támogatott indítványokra azonban ő maga is igennel szavazott.

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szerdai ülésén 11 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a nemzeti agrár kárenyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot.

Mikó Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezető-helyettese a kormány képviseletében a törvényjavaslathoz fűzött szóbeli kiegészítésében elmondta: a törvényjavaslat azért vált szükségessé, mert a korábbi agrár kárenyhítési rendszer nem az eredetileg kitűzött céloknak megfelelően működött. Ez azt eredményezte, hogy igen kevesen vállalták, hogy önkéntes alapon befizetnek a kárenyhítésre szolgáló állami alapba.

Ezért az új törvényjavaslat a nagyvállalkozók és az őstermelők kivételével kötelezővé teszi minden más agrárvállalkozással foglalkozó számára a befizetést a közös kárenyhítési alapba. Az állam és az agrártermelők közösen viselik a nem biztosítható elemi károk kockázatát a továbbiakban, az állam annyit fizet be a kárenyhítési alapba, amennyit a gazdálkodók betettek oda.

Mikó Zoltán jelezte, hogy a korábbi, hektáronkénti 1000 forint helyett az új törvényjavaslat szerint 800 forintos hektáronkénti díjjal kell majd számolni. Csökken az ültetvények után befizetendő gazdálkodói díjtétel is, a korábbi 3 ezer forintról 2 ezer forintra hektáronként. A szocialista képviselők támogatták az új kárenyhítési törvényjavaslatot, míg a fideszes honatyák szerint a most beterjesztett törvényjavaslat sem oldja meg a mezőgazdasági termelők kárenyhítését egy-egy nagyobb elemi kár esetén.