Vágólapra másolva!
Ryan Giggs esetében sokszor felmerült, hogy ha nem walesi, hanem angol lett volna, sokat segíthetett volna az angol válogatotton. Az akkori szabályok értelmében azonban a klasszis balszélső csak Walest képviselhette felnőtt szinten - ma viszont már az angolokat is választhatná egy friss szabálymódosításnak köszönhetően.

Elméletileg egyszerű meghatározni, hogy egy labdarúgó melyik válogatottban szerepelhet: azt az országot erősíti, amelynek az állampolgára. Nagy-Britannia esetében azonban ennél bonyolultabb a helyzet, hiszen az Egyesült Királyság négy országrésze külön nemzeti tizeneggyel képviselteti magát - útlevél és állampolgárság szempontjából viszont nincsen különbség egy angol, északír, skót vagy walesi futballista között. Ez a négy szövetség megállapodást kötött (amit a FIFA is elfogadott), amely szerint csak olyan futballistákat vesznek figyelembe a válogatottnál, akik az adott országrészben szerepelt, illetve a felmenői között az előző két generációban volt olyan, aki megfelelő nemzetiségűnek vallotta magát.

Más európai országokban az állampolgárság megszerzése elég ahhoz, hogy valaki válogatott lehessen. A honosításra egyre több példa akad, azonban britek ebből a szempontból is hagyománytisztelők, nem tartják sportszerűnek ezt. Mindez tavaly derült ki, amikor a skót válogatottnál felmerült a Rangers spanyol csatára, Nacho Novo meghívása. A támadó 2001 óta él Skóciában, vagyis jogosult a brit útlevélre, és a FIFA szabályai alapján, ha ilyennel rendelkezik (és nem játszott más ország válogatottjában), akkor minden további nélkül felhúzhatja a címeres mezt. Mivel a skótok nem bővelkednek gólerős támadókban, így a szövetségi kapitány, George Burley szerette volna Novót meghívni, azonban a skót szövetség elnöke, Gordon Smith kijelentette: csak vérségi kötelék alapján válogatnak - azaz nem honosítanak.

A helyzet azonban nemrégiben tovább bonyolódott, hiszen a szabályozás még mindig nem teljes. A skót Hearts középpályása, Andrew Driver ugyan angol családban született Oldham városában, de már nagyon fiatalon Edinburgh-ba költözött, így Driver Skóciában kezdett el futballozni. Már tizenévesen a Hearts játékosa lett, és már közel 100 bajnokin szerepelt a csapatban, sőt korábban pályára lépett a skót iskolaválogatottban is - hiszen tanulmányait is Skóciában folytatta. Felnőttként azonban csak az angol mezt viselhetné, annak ellenére, hogy skótnak tartja magát.

Éppen ezért a Skót Labdarúgó Szövetség (SFA) felvetette, hogy változtatni kellene a szabályokon. A skótok úgy vélték, hogy a vérségi kötelék mellett annak is lehetővé kellene tenni az adott brit országrész válogatottjában való szereplést, aki legalább öt éven keresztül járt iskolában (16 éves kora előtt) a megfelelő tagállamban. Az északírek és a walesiek maximálisan támogatták a javaslatot, így aztán a britek felterjesztették az ötletet a FIFA elé, amely igent mondott a tervezetre. Mindez ezt jelenti, hogy 2009 októberétől az a brit állampolgár, akinek ugyan nincsenek skót felmenői, de gyermekkorától kezdve Skóciában él, és skótnak tekinti magát, játszhat a válogatottban.

A szabálymódosításnak köszönhetően tehát Driver (aki időközben egyszer pályára lépett az angol U21-es válogatottban) immár maga döntheti el, hogy melyik nemzeti csapatban szeretne játszani: a skótban vagy az angolban. Mivel utóbbinál aligha merül fel a neve, így aztán amennyiben a skót szövetségi kapitány, George Burley meghívót küld neki (a szakvezető többször is utalt rá, hogy ha lehetősége lesz, megteszi), akkor alighanem igent mond.

De nem ő az egyetlen, aki előtt új lehetőségek nyíltak meg a szabálymódosítás miatt. A skót St. Mirren középpályása, Andy Dorman is végre pályára léphet Wales színeiben. Ő ugyanis angol családban született Chester városában, de Walesben nőtt fel, walesinek tartja magát - ami eddig kevés volt ahhoz, hogy játszhasson a válogatottban. Immár viszont elhárult az akadály, és John Toshack meg is hívta a skótok elleni barátságos mérkőzésre, igaz, nem küldte pályára. A Stoke City védője, Ryan Shawcross is csak az angol válogatottban játszhatott eddig (az U21-es csapatban többször is pályára lépett), hiszen Angliában született, de világéletében Walesben élt, ott is tanult, walesi iskolaválogatott is volt - és immár walesi nagyválogatott is lehet.

Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy mi történt volna, ha ezt a szabálymódosítást régebben hozzák meg. Itt van például Ryan Giggs esete: a Manchester United sztárja cardiffi születésű, walesi válogatott - pedig gyermekkora óta Angliában élt, sőt, az angol iskolaválogatottban szerepelt is. Annak idején sokszor emlegették, hogy vele az angolok sokkal ütőképesebb gárdát állíthattak volna ki - nos, ma már Giggs választhatna a két válogatott között. Más kérdés, hogy ő mindig hangsúlyozta: walesinek tekinti magát, és soha nem merült fel benne, hogy az angol csapatban is játszhatna. De említhetnénk Michael Owent is, aki viszont fordított helyzetben volt: angolként lett világklasszis, noha Walesben nőtt fel. Igaz, Angliában született, ami sok Walesben élőre igaz, hiszen az országrész északi megyéiben gyakran előfordul, hogy a legközelebbi kórház már a "határ" másik oldalán, azaz Angliában van.

www.global-soccer.eu

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!