A Skandinávia, a Baltikum és Észak-Európa által határolt Balti-tengeren február második felében felgyorsult a jegesedés. A jég felszíne február végén mintegy 310 ezer négyzetkilométerre rúgott, ilyen nagy felületet pedig már 25 éve nem borított összefüggő jégtakaró. A legutóbbi rekordot az 1986-87-es tél tartja, amikor a mintegy 420 ezer négyzetkilométeres vízfelszínnel rendelkező beltenger 20 ezer négyzetkilométer híján teljesen eljegesedett. A mérések kezdete, 1720 óta összesen hússzor fagyott be a teljes felület.
Február végére összefüggő jégpáncél fedte a Botteni-, a Finn- és a Rigai-öblöt, mintegy 90 km széles sávban nyúlt végig Lettország és Litvánia partjai mentén, de Lengyelország északi partvidékét is érintette (ld. bal felső ábra). Nyílt vízfelszín lényegében csak a beltenger déli medencéjében volt járható, a svéd Gotland szigetétől délebbre. Február utolsó napjaiban enyhülés kezdődött, így jelenleg valamivel északabbra húzódott a jégtakaró, most mintegy 250 ezer négyzetkilométer fed le.
Nemcsak a kialakult jég kiterjedése szokatlan, de vastagsága is. Március elejére átlagosan 20-50 cm-re hízott, de a Botteni-öböl legészakibb, part menti részein már a 75 cm-t is elérte. Ugyanekkora jégvastagságot mértek a Finn-öböl keleti partvidékén Szentpétervárnál is.
Jégborítottság a Balti-tenger északi felén 2011. március 3-án. A narancsosabb szín jelöli a nagyobb (60-70 cm) jégvastagságot.
A mostani erős jegesedés hátterében a különösen hideg tél áll. Február második felében ugyanis Skandináviában és Északkelet-Európában heteken keresztül extrém hideg levegő rekedt meg. Sokfelé napközben is -20 fok alatt maradt a hőmérséklet, éjszakánként pedig Lappföldön -40 fok alatti értékek is előfordultak. A szokatlan fagyok hatására a jég rendkívül gyorsan vastagodott, helyenként két hét alatt 30 centit hízott.
Pénteken még tovább enyhül az idő az észak-európai térségben, majd hétvégén erőteljes lehűlés várható - ez a hideg légtömeg érkezik meg hozzánk is vasárnap. A Balti-tenger térségében erős, időnként viharos szelekre is számítani kell az elkövetkező napokban, ami több méteres jégtorlaszokat emelhet, elzárva a kikötőket, illetve a hajókat.
A jég már korábban is okozott fennakadásokat a hajózásban. Február második felében több mint 60 hajó akadt el orosz vizeken. Ezek megsegítésére egy nukleáris energiával hajtott jégtörőt is bevetettek a Finn-öbölben.