Egy brazil kutatók által több mint 2000 ember bevonásával végzett követéses vizsgálat szerint a császármetszéssel született csecsemők 15 százaléka volt elhízott 23-25 éves korára, míg a hüvelyi úton született csecsemőknél ez az arány 10 százalék volt. A kutatók számos más tényezőt is figyelembe vettek a vizsgálatok során, ami torzíthatná az adatokat, például a csecsemők születési súlyát és a család anyagi és szociális helyzetét (Brazíliában a magasabban képzett anyáknál gyakoribb a császármetszés), de ezek figyelembevétele nem változtatott lényegesen az eredményeken.
A háttérben lehetnek más tényezők is, melyek befolyásolhatják az eredményeket, ám korábbi kutatások fényében elképzelhető, hogy a császármetszésnek valóban hatása van a felnőttkori testsúlyra.
Az első találkozás meghatározó
A születés utáni időszak igen érzékeny periódus az újszülött testén (bőrén, nyálkahártyáin, emésztőszervrendszerében) kialakuló mikroflóra összetétele szempontjából. A magzat legtöbbször steril környezetből érkezik a világra, így mikrobamentes bélnyálkahártyája is a születéskor találkozik és népesül be először a szervezet működéséhez szükséges baktériumokkal. Ezek elsődleges forrása az anya teste: a hüvelyi úton született újszülöttek esetében a hüvelyre jellemző mikroflóra telepszik meg, míg a császármetszéssel született csecsemők esetében az anya bőrére jellemző baktériumflóra alakul ki.
A hüvelyi szülés során a csecsemő rögtön születésekor találkozik azokkal a jótékony hatású baktériumokkal, például a Bifidobaktériumokkal és más mikrobákkal, melyek befolyásolják a szervezet anyagcseréjének működését. A császármetszéssel született csecsemők emésztőszervrendszerében a mikroflóra megtelepedése és összetétele is eltérően zajlik a hüvelyi úton született csecsemőkétől.
Három napos újszülöttek bélflórájának vizsgálata során kimutatták, hogy a császármetszéssel született babák bélnyálkahártyáján kevesebb baktériumfaj telepedett meg, és teljesen hiányoztak a Bifidobaktériumok, szemben a hüvelyi úton született csecsemőkkel, akiknél a bélben található baktériumok nagy része ezekből került ki.
A bélnyálkahártyán kívül eltérő a baktériumösszetétele a bőrnek, a szájnyálkahártyának, valamint az orr és a gége nyálkahártyának is a születési mód függvényében.
Hosszú távú következmények
Számos kutatás bizonyítja, hogy az újszülött korai mikroflórájának összetétele jelentősen befolyásolja az immunrendszer későbbi működését. Hatással lehet a bélflóra működési egyensúlyának kialakulására, amelynek zavara a későbbi élet során hozzájárulhat különböző immunbetegségek kialakulásához.
Erre utal, hogy az allergiás szénanátha és az asztma gyakoribb a császármetszéssel született gyerekek körében és hasonló összefüggést mutattak ki a lisztérzékenység (cöliákia) esetében is.