Nálunk a piac annyiban érezte meg a válságot, hogy megugrott a bérlemények száma, de még így is messze több az ingatlantulajdon az uniós átlagnál. Az osztrákoknál viszont nemcsak az Európai Unióban, de az egész világon is az egyik legalacsonyabb a lakástulajdonnal rendelkező háztartások aránya.
Bécsben a lakóingatlanok ára a 70-es évek óta folyamatosan emelkedett, az elmúlt 10 évben pedig megduplázódott. A bécsi Ingatlan- és Vagyonkezelő Kamara elnöke szerint a pénzügyi válság óta több fázison ment át az ingatlanpiac. Kezdetben többet adtak a vevők a meghirdetett összegnél, a második fázisban kereslet és kínálat összhangba került, a harmadik fázisban megnőttek az eladók árelvárásai. Jelenlegi normalizálódni látszódik a helyzet.
Egy uniós előírás értelmében tavaly október óta az osztrák gazdasági minisztérium közzéteszi az ingatlanindexet a statisztikai hivatal oldalán. Nem kötelező az itt látható négyzetméter árakon kínálni ingatlanokat, de azért erősen terelgeti mind a közvetítőket, mind a vevőket. Idő hiányában még nem tudni, mekkora lesz ennek valóságos hatása, de az átláthatósági törekvést nagyban segíti, ami mindkét félnek kedvez.
További különbség az átláthatóság: itthon nem publikus, ki mennyiért ad-vesz vagy bérel, ám a bécsi adásvételi árak mindenki számára hozzáférhetőek. A bécsi Földhivatal digitálisan tárolja, milyen áron jutottunk az adott ingatlanhoz, az 1999 előtti árakat pedig nyomtatott dokumentum formájában nézhetjük meg. Erre Magyarországon is volt kísérlet, de a Földhivatal adatai továbbra is titkosnak minősülnek.