Az olasz kormányfő a Financial Times-nak adott interjújában felszólalt az európai pénzügyi szigor ellen, azt követően, hogy Spanyolországban a napokban tartott választások után a jobbközép konzervatív Néppárt az abszolút többség megszerzése nélkül nyerte meg szavazást, vagyis komoly küzdelem lesz a kormányalakítás. Renzi ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy nem tudja, mi lesz Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök sorsa, de az jól látszik, hogy
azon vezetők, akik érdemi növekedés nélkül álltak be a megszorítások politikája mögé, rendre elbuktak.
Ez történt Varsóban, Athénban és Lisszabonban is, meglátjuk, mi lesz Madridban – jelezte a miniszterelnök.
Renzi egyébként maga is csökkenő támogatottsággal bír a hazájában, miközben az olasz populista hangok is egyre erősödnek.
Az olasz kormány mindeközben az elmúlt hetekben több fronton is szembekerült Brüsszellel és Berlinnel,
többek között az Oroszországot és Németországot összekötő gázvezeték miatt. Ennek hátterében az áll, hogy egy második Északi Áramlat gázvezeték közvetlenül kötné össze a két államot, mindezt azt követően, hogy az EU szembement a Déli Áramlat tervével, amely közvetlen előnyt jelentett volna Olaszország számára.
„Nemet mondunk a Déli Áramlatra, majd hirtelen és csendben felfedezzük, hogy van egy Északi Áramlat?” – teszi fel a kérdést Renzi. Kiemeli, hogy amikor felhozta ezt a kérdést az EU vezetői előtt, csak Angela Merkel német kancellár és Hollande francia elnök védték meg az ötletet. „Megértem, hogy ez fontos üzlet. Rendben van, nem akarok botrányt csinálni. Csupán azt akarom mondani, hogy
a szabályok vagy mindenkire legyenek érvényesek, vagy senkire”
– hangsúlyozza Renzi.
A miniszterelnök emellett azt is kiemelte, hogy igen jó személyes viszonyt ápol Merkellel, de azt is hozzáteszi,
Európának nem csak egy, hanem 28 állam érdekében kell működnie.
Ezzel együtt komoly felháborodást váltott ki Olaszországban, hogy az EU az ország ellen kötelezettségszegési eljárást indított, mivel nem vett le elég ujjlenyomatot a Földközi-tengeren megmentett több ezer menekülttől. Renzi szerint ez egykor igaz volt, de ma már nem az.
Ráadásul a kormányfő felteszi a kérdést, hogy vajon ezt az eljárást mások ellen is megindítják-e. Már csak azért is, mert Németország július és augusztus között úgy fogadta be a menekülteket, hogy nem vette le az ujjlenyomataikat, mivel Merkel azt mondta,
először a szolidaritás, aztán a bürokrácia.”
Vagyis, ami érvényes Olaszországra nézve, annak érvényesnek kell lennie Németországra nézve is – hangsúlyozta a politikus.
Az interjúban Renzi azzal is odaszúrt a németeknek, hogy közölte, egyáltalán nem irigy az ország bankrendszerére, és szerinte az olasz bankrendszer stabil. Ez az elmúlt időszak tükrében azért érdekes, mert nemrégiben komoly társadalmi felzúdulást váltott ki, hogy egyes közép-olaszországi bankok megmentése során a kisebb kötvény- és részvénytulajdonosok rosszul jártak. Renzi azonban hangsúlyozta, hogy egyértelmű uniós szabályok kötötték őket, és a januárban életbe lépő új szabályozások hasonló módon sújtják majd a betéteseket egy ilyen helyzetben. „Az a benyomásom, hogy Brüsszelben el kellene még végezni néhány számítást” – emelte ki az olasz kormányfő.
Nem mellékesen a következő év elején
jöhet a következő összezördülés Róma és Brüsszel között
az olasz költségvetés kapcsán, amely erőteljes hangsúlyt fektet az adócsökkentésre, miközben enyhébb a kiadáscsökkentések terén. Ez pedig problematikus lehet a magas olasz adósság miatt, miközben az olasz gazdaság három recessziós év után idén végre növekedni tud, és Renzi ragaszkodik hozzá, javuló tendenciát mutat az államháztartás is.
„Nem kérünk semmi mást, csak amennyit a szabályok szerint kérhetünk” – hangsúlyozza Renzi, kiemelve, hogy valójában inkább a lehetségesnél kevesebb kértek Brüsszeltől.
Az olasz adósság jövőre csökkenni fog, a deficit pedig 2,5 százalék alatt van,
teszi hozzá. Az egyes nemzetgazdaságok megítélése során azonban ismét kettős mércére hívja fel a figyelmet, mivel Németország kereskedelmi többlete 8 százalék, miközben a szabályok szerint legfeljebb 6 százalékos lehetne.
Hogy a német hegemónia véget ér-e Európában, az egyelőre a jövő zenéje, mindenesetre Renzi szerint nincs más választás.
„A növekedéssel, a munkahelyteremtéssel és egy új szociális Európával kellene legyőzni a jelenlegi demagógiát és fásultságot"
– mondja. A kormányfő hozzáteszi, több értékre, kultúrára, eszmére és szépségre volna szükség. A pénzügyek ugyanis fontosak, de nemcsak a vesszőkről és a tizedesekről kellene szólniuk – emeli ki.