Az FHB Jelzálogbank tulajdonosai a tavaly év végi (december 28-i) rendkívüli közgyűlésen hatalmas (legfeljebb 4,45 milliárd forintos) tőkeemelésre adtak felhatalmazást az igazgatóságnak.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő már a tulajdonosi összejövetel után jelezte, hogy az állam nevében eljárva a bírósághoz fordult, azt kérve, hogy a jogellenes társasági határozatokat helyezze hatályon kívül, és végrehajtásukat függessze fel. Indoklásként azt közölték, hogy
az FHB kizárta a magyar államot mint kisrészvényest a tőkeemelésből,
hiába kezdeményezték ugyanis a közgyűlésen, hogy a már meglévő részvényeseket a tulajdonosi részesedésük arányában elsőbbségi jegyzési jog illesse meg, ezt a tulajdonosok elutasították.
Az FHB erre reagálva azt közölte, hogy a 2015. december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén nem döntöttek a részvényeseket megillető jegyzési elsőbbség kizárásáról. Erről ugyanis már 2014-ben határoztak, és akkor az állam nevében eljáró MNV is támogatta ezt. Majd pedig 4,25 milliárddal, 10,85 milliárd forintra emelték az alaptőkét. A részvényeket a Takarékbank és jórészt takarékszövetkezetek jegyezték le.
E lépések után döntött ma az FHB igazgatósága arról, hogy a még rendelkezésére álló keret erejéig zárt körben
feltételesen ismét megemeli a bank alaptőkéjét
új részvények kibocsátásával.
A részvényeket csak az MNV jegyezheti le,
a december 30-án lebonyolított kibocsátással azonos feltételekkel. A tőkeemelés csak akkor valósul meg, ha az állami vagyonkezelő előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz. Erre legkésőbb 2016. február 1-jéig van lehetősége.
Ezzel párhuzamosan
a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (Takarékbank) is FHB-részvényeket ajánlott fel megvásárlásra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek.
(A Takarékbank a decemberi tőkeemeléskor 4,5 százalékos tulajdoni hányadot szerzett az FHB-ban.)
Ez utóbbi lépésre vélhetően azért volt szükség, mert az igazgatóság az újabb tőkeemelésről szóló mai döntéssel a teljes keretét kihasználta, amelyre a tulajdonosoktól felhatalmazást kapott. Ez ugyanakkor még nem lenne elegendő ahhoz, hogy a magyar államot képviselő MNV részesedése az FHB jelzálogbankban ismét elérje a decemberi tőkeemelés előtti 7,32 százalékot. (Mivel a felhatalmazás 4,45 milliárdról szólt és ebből 4,25 milliárd forint valósult meg decemberben, a mai döntés 200 milliós tőkeemelést jelent.)
A Takarékbank a témában kiadott közleményében a lépést úgy indokolta: "mint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának központi bankja kiemelt célja az Integráció fejlesztése, a hitelezési aktivitás növelése, a pénzügyi szolgáltatások megújítása, a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztése. Mind
a Takarékbank, mind a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete elismeri és nagyra értékeli a Magyar Állam és a Kormány szerepvállalását
az Integráció létrehozásában és eddigi támogatásában. A Magyar Állammal meglévő kiváló kapcsolatok fenntartása illetőleg megerősítése érdekében a Takarékbank hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az MNV által kifejezett, az FHB-ban korábban meglévő részesedés megtartására vonatkozó szándéka teljesüljön" - áll a témában kiadott közleményben.
Most tehát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő döntésén múlik, hogy él-e a felkínált lehetőségekkel: az újonnan kibocsátott részvények lehívása, illetve a Takarékbanktól való részvényvásárlás révén ismét 7,32 százalékra növeli-e a tulajdoni hányadát.
A témához kapcsolódóan annyit talán még érdemes megemlíteni, hogy az MNV jelenleg a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) is bevezetett törzsrészvényekből rendelkezik 4,8 millió darabbal. A decemberi tőkeemelés során kibocsátott papírokról a társaság úgy nyilatkozott, hogy nem kívánják őket a BÉT-re bevezetni.