Az Egyesült Államokban Acoma Pueblót tartják a legrégebbi, folyamatosan lakott településnek. Az Új-Mexikó államban található falut a 12. század óta lakhatják, de lehet, hogy ennél is régebben alapították.
A települést nemcsak emiatt keresik fel a turisták, hanem a fekvése miatt is. A házakat ugyanis egy 100 méter magas, meredek homokkősziklára építették, és a közelmúltig csak egy közel függőleges, kézzel faragott lépcsőn lehetett oda feljutni. Emiatt a Sky City (égi város) becenevet ragasztották rá.
Az első európaiak, akik Acoma lakóival találkoztak, a spanyol hódítók voltak. Francisco Vázquez de Coronado 1540-ben ezt írta:
az egyik legkeményebb hely, amit láttunk, mert a várost egy magas sziklára építették".
Hatvan évvel később majdnem elpusztította Juan de Oñate gyarmati kormányzó, aki a helyi indián törzsek falvait fosztogatta. A várható támadást megelőzve Acoma lakói megölték Oñate számos emberét, köztük a kormányzó unokafivérét. Két hónapra rá a spanyolok kegyetlenül megtorolták a gyilkosságokat: felgyújtották a falut, több mint 600 embert lemészároltak, 500 másikat börtönbe zártak.
A végére 2000 lakosból csak 250 maradt, ők kezdték lassan újjáépíteni a települést.
A spanyolok megszilárdították a hatalmukat a területen, adót vetettek ki Acomára és a többi településre, és katolikus hittérítőket küldtek oda. Acoma lakóinak 1629 és 1640 között egy templomot kellett építeniük, amihez az építőanyagot a meredek emelkedőn kellett felvinniük.
A hatalmi visszaélések ellen a falvak lakói végül fellázadtak. 1680. augusztus 10-én 17 ezer falusi, köztük 6000 harcos kelt fel a 3 ezres hódító sereg ellen. Megtámadták a missziókat, a 23-ból 22 szerzetest megöltek, a templomokból sokat leromboltak és felgyújtottak. A spanyol településeket egész Új-Mexikóban elpusztították, 400 embert megöltek, a többit elűzték.
A következő évszázadok során Acoma lakóinak az apacs, a komancs és az ute törzsek sorozatos támadásaitól szenvedtek. Előfordult, hogy Acoma a spanyolok oldalára állt, hogy más indián törzsek ellen küzdjön.
1880-ra a megépült vasútvonalak megszüntették a falvak elszigeteltségét. Bár megtarthatták földjeiket, azt nem akadályozhatták meg, hogy a területre missziókat és iskolákat építsenek.
Acoma lakói is fokozatosan elfogadták a modern életformát.
1920-ra már a legtöbb gyermek bentlakásos iskolában tanult – írja az Amusing Planet.
Ma a faluban mintegy 300 vályogház látható, de 50-nél kevesebb állandó lakója van. Áram, vezetékes víz vagy csatorna továbbra sincs a településen, így többen a szomszédos falvakba költöztek, ahol ezek rendelkezésre állnak.