Barack Obama amerikai elnök nem írta alá a szerda éjféli határidőig az Irán elleni szankciókról szóló jogszabály meghosszabbítását, de az alkotmány értelmében az így is törvényerejűvé vált, mert még tart a kongresszus ülésszaka - jelentette be Josh Earnest, a washingtoni Fehér Ház szóvivője.
A nagyhatalmak és Irán tavaly megkötött és idén januárban hatályba lépett nukleáris megállapodásában az is szerepel, hogy feloldják ezeket a büntetőintézkedéseket.
A washingtoni képviselőház november közepén, a szenátus pedig december elején szavazta meg a törvény meghosszabbítását.
Az iráni külügyminisztérium a szenátusi szavazás után azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat, hogy panaszt tesz annál a nemzetközi bizottságnál,
amely a nukleáris megállapodás betartását felügyeli. Az elnöki aláírás határidejének közeledtével pedig Haszan Róháni iráni elnök azt mondta: megtorolják, ha Obama áldását adja a törvény meghosszabbítására, mert Teherán szerint az sérti az atomalkut.
A Fehér Ház nem ért egyet azzal, hogy a szóban forgó törvény sérti a nukleáris megállapodást, és közölte, hogy az amerikai elnök várhatóan alá fogja írni, bár húzódozva, mert már szükségtelennek tartja a törvényt.
Közvetlenül a határidő lejárta előtt, most kedden Róháni - valószínűleg nyomásgyakorlásként - nukleáris hajtóművek kifejlesztésére utasította országa tudósait.
Obamának mint elnöknek az alkotmány értelmében a következő lehetőségei vannak: vagy jóváhagy egy törvényt a megszavazásától számított 10 napon belül, vagy megvétózza, vagy nem csinál vele semmit a 10 napon belül, de
ha a kongresszus ülésszaka még tart, akkor ez utóbbi esetben a törvény automatikusan hatályba lép.
Az Irán elleni szankciókról 1996-ban megalkotott amerikai törvény tízévente jár le. Az elnöknek szerda éjfélig kellett volna aláírnia vagy megvétóznia az újabb hosszabbítást, de ő a harmadik lehetőséget választotta. Bár a kongresszusi tagok már hazautaztak az ünnepekre, a törvényhozás hivatalosan még nem zárta be ülésszakát.
Obama az alá nem írással azt akarta demonstrálni - és ezzel egy gesztust tett Iránnak -, hogy nem ért egyet a törvényhozással - írta az AP hírügynökség. A Fehér Ház többször hangoztatta a kongresszusnak, hogy a törvény meghosszabbítására már nincs szükség, mert
a kormánynak vannak más eszközei Irán megbüntetésére, ha megszegné a nukleáris megállapodást,
viszont ha meghosszabbítják, azt Teherán a megállapodás megsértésének veszi, ami rontja a bizalmat az Egyesült Államok és Irán között. Ezzel párhuzamosan Teheránnak azt bizonygatta az amerikai kormány, hogy a törvénynek nincs jelentősége, ha Irán betartja az atomalkut.
Több amerikai kongresszusi tag azzal érvelt a törvény meghosszabbítása mellett, hogy nem is a nukleáris tevékenyég terén, hanem más térségbeli bajkeverő magatartása miatt kell vele Iránra nyomást gyakorolni.