Az NHL-t abszolút nem érdekli a 2018-as téli olimpia

Canada vs Latvia men's ice hockey quarterfinals play-off game at the Sochi 2014 Winter Olympics Canada Latvia men's ice hockey play-off quarter finals quarterfinals game action ATHLETE athletic competition GAME PLAY PLAYER PLAYING SPORT Winter Sport Russi
Team Canada's John Tavares hits the ice hard after catching his leg along the boards in the second period against Team Latvia during the men's ice hockey quarterfinals play-off game at the Bolshoy Ice Dome during the Sochi 2014 Winter Olympics in Sochi, Russia, on Wednesday Feb. 19, 2014. Al Charest/Calgary Sun/QMI Agency OLY2014
Vágólapra másolva!
A minap megjelent a hír, miszerint nem vehetnek részt a 2018-as pjongcsangi téli olimpián azok a játékosok, akiknek élő NHL-es szerződésük van. A verdikt már négy hónappal ezelőtt megszületett. Gary Bettman, az NHL (National Hockey League, azaz észak-amerikai profi hokiliga) főigazgatója 2017. április 4-én bejelentette: az NHL nem megy Dél-Koreába, és nem is áll le az ötkarikás játékok idejére. Azóta már az is kiderült, hogy nem csak az NHL-ben játszók, de annak a farmligáiban, az AHL-ben (American Hockey League), vagy az ECHL-ben (East Coast Hockey League) korongozók sem mehetnek Pjongcsangba abban az esetben, ha van NHL-es szerződésük. Érdemes megvizsgálni, milyen út vezetett a bojkottig, és azt is, milyen hatással lehet az olimpiai hokitornára.

"Korábban elmondtuk, nyitottak vagyunk az egyezkedésre a többi érintettel is, akár a Nemzetközi Olimpia Bizottsággal, a Nemzetközi Jégkorongszövetséggel, vagy az NHL Játékosok Szakszervezetével. Azonban több oldalról nem kaptunk semmilyen visszajelzést, míg a NOB annyit közölt: csak akkor vehet részt az NHL a 2022-es pekingi téli játékokon, ha a 2018-as pjongcsangira is elmegy.

- áll Gary Bettman komisszár április 4-i nyilatkozatában.

Hogyan jutottunk el idáig?

Az NHL-ben - mint minden más sportágban - a játékosok legfőbb célja a végső győzelem, vagyis a Stanley Kupa elhódítása. E mögött az óhaj mögött szorosan ott van az olimpiai bajnoki cím megszerzésének lehetősége, amely két okból is jóval értékesebb, mint egy világbajnoki cím. Az olimpiát négyévente rendezik meg, míg a jégkorongvébét minden év májusban megtartják. Ráadásul utóbbin nem is a legerősebb csapatok és játékosok képviseltetik magukat, hiszen ekkor a legjobbak még javában az NHL rájátszásában küzdenek.

Az olimpiák alkalmával viszont erre nem kellett gondolniuk a válogatottak szakmai stábjainak, hiszen az összes szupersztár rendelkezésre állt, mivel a téli játékok idejére az NHL szünetet rendelt el.

Bill Daly (balra) és Gary Bettman (jobbra), az NHL igazgató-helyettese és igazgatója. Bettmanról sokan úgy tartják, ő minden idők legrosszabb komisszárja Forrás: AFP/2016 Getty Images/Justin K. Aller

A játékosok is örömmel húzták fel hazájuk mezét a tornán, miközben az aktuális vb-t sztárok sora szokta lemondani sérülés, fáradtság, nyaralás miatt. Természetesen az olimpián induló országok is a legerősebb csapatokat szokták kiállítani erre a két hétre. Akkor mégis mi a baj?

Az, hogy a játékosok - legyenek bármekkora sztárok - csak alkalmazottak,

főnökeik pedig a klubtulajdonosok. Ráadásul a tulajokból álló bizottság, a Board of Governors az NHL legfőbb döntéshozó szerve. Nekik pedig két okból sem éri meg az olimpia miatti leállás.

  1. A téli olimpia idejében

    a négy amerikai topliga közül (NHL, NFL, MLB, NBA) kettő áll,

    hiszen az NFL-nek már pont vége van, a baseballosok pedig még csak készülnek az MLB-rajtra. Magyarul csak az NBA és az NHL küzdelmei zajlanak ilyenkor, ergo többen nézik ezt a két ligát februárban. Az NHL az összes liga közül egyértelműen a legkisebb. Bevétel és piaci részesedés szempontjából, egy leállás, ami számukra az egyik csúcsidőszakban történne, megengedhetetlen.

  2. Ahogy az előbb is írtuk, a játékosok munkavállalók, zsíros dollármilliós szerződések kötik őket klubcsapataikhoz. A jégkorongban a sérülésveszély rendkívül magas, így az olimpián is bármikor beüthet a ménkű. Azt pedig

    egyetlen tulajdonos sem szereti, ha az alkalmazottja egy kéthetes "szabadság" (illetve olimpia) után úgy jön haza, hogy hónapokig harcképtelen,

    főleg az NHL-ben, ahol a munkavégzés nem folyamatos, hanem szezonális.

Néhány példa a második pontra: a legutóbbi, 2014-es szocsi olimpián a következő NHL-játékosok szenvedtek olyan sérülést, ami miatt az egész szezonra kidőltek:

John Tavares (kanadai, New York Islanders), Henrik Zetterberg (svéd, Detroit Red Wings), Aleksander Barkov (finn, Florida Panthers), Tomas Kopecky (szlovák, Florida Panthers).

Az akkor 23 éves Tavares élete legjobb formájában volt, az Islandersben 59 meccsen 66 pontnál járt, amikor Szocsiban elszakadt a keresztszalagja. Sérülése után csapata minden esélyét elvesztette a rájátszásra.

John Tavares itt szakította el keresztszalagját és meniscusát a lettek elleni negyeddöntőn. Felépülése több mint fél évet vett igénybe Forrás: QMI Agency/QMI Agency/Al Charest

A rutinos Zetterberg szintén kiváló szezont futott, 45 mérkőzésen 48 pontot gyűjtött. Krónikus hátsérülése az olimpián kiújult, emiatt kés alá kellett feküdnie és be is fejezte az idényt. A Red Wings nélküle is beevickélt a playoffba, de ott már rögtön az első körben kiesett.

Az akkor 18 esztendős Barkov újonc volt a ligában (ekkor már ő volt minden idők legfiatalabb gólszerzője az NHL-ben), amikor megsérült. Kopecky sosem volt sztárjátékos, ellenben rutinos és hasznos kiegészítő szerepe ugyanúgy hiányzott a Panthersnek, mint Barkov jelenléte. Természetesen nem is jutottak rájátszásba a floridaiak.

Ekkora lenne a különbség?

Ennek a rendeletnek a legnagyobb vesztese egyértelműen Kanada és az Egyesült Államok lehet. Rajtuk kívül még a svéd válogatottban szoktak kizárólag NHL-játékosok hokizni. Európában is játszanak olyanok, akiket el lehet vinni egy ekkora megmérettetésre. Kanada és az USA viszont más tészta. Európában és a KHL-ben (az oroszok NHL-riválisnak szánt bajnoksága, a Kontinentális Hokiliga) csak olyanok kergetik a pakkot, akik vagy nem férnek be az NHL-be, vagy már kiöregedtek onnan.

Max Talbot (elöl) tartja a kezében a Stanley Kupát, még 2009-ben. A győzelemből oroszlánrészt vállalt, de arra biztosan nem gondolt, hogy egyszer majd olimpián is szerepelhet Forrás: AFP/2009 Getty Images/Ethan Miller

Példának álljon itt két kanadai csapat: az egyik egy februári jóslat Pierre LeBruntól, amikor még nem tudtuk, mi lesz a döntés. A másik már egy frissebb, az európai légiósokból.

Zárójelben az NHL-ben az elmúlt két teljes évben megszerzett alapszakaszpontok (gól+gólpassz), kapusoknál pedig az NHL-ben megnyert mérkőzések száma. Az Európában játszóknál (második csapat) a hokisok egész NHL-pályafutására vonatkozó számok tűnnek fel.

TEAM NHL

Csatárok: Brad Marchand (145), Sidney Crosby (174), Patrice Bergeron (145), Jamie Benn (158), Connor McDavid (148), Steven Stamkos (136), John Tavares (136), Jonathan Toews (116), Jeff Carter (128), Matt Duchene (100), Mark Scheifele (143), Nathan MacKinnon (105)

Védők: Duncan Keith (96), Drew Doughty (95), Marc-Eduard Vlasic (67), Brent Burns (151), Kris Letang (121), Shea Weber (93)

Kapusok: Carey Price (81), Braden Holtby (90), Devan Dubnyk (72)

És akkor a másik csapat, amelyik a bő keret alapján szerintem a legközelebb áll az ötkarikás kerethez. Emlékeztetőül, itt zárójelben mindenkinek az

egész NHL-pályafutása során elért pontok/győzelmek fognak szerepelni:

TEAM EURÓPA

Csatárok: Justin Azevedo (0), Andrew Ebbett (71), Cory Emmerton (21), Taylor Beck (23), Ryan Garbutt (87), Gilbert Brulé (95), Daniel Paille (172), Mason Raymond (251), Rob Klinkhammer (43), Maxime Talbot (204), Brandon Kozun (4), Wojtek Wolski (267)

Védők: Maxime Noreau (0), Kevin Klein (154), Stefan Elliott (24), Marc-André Gragnani (18), Cam Barker (96), Karl Stollery (3)

Kapusok: Kevin Poulin (18), Ben Scrivens (47), Justin Peters (25)

Láthatjuk, hogy a két névsor köszönőviszonyban sincs egymással. Valószínűleg az amerikaiaknál is hasonló lesz a helyzet, ám ott még bő keret sincs Pjongcsangba.

Jól jártak az oroszok

Ilja Kovalcsuk szappanoperájába új fejezet került az NHL döntése miatt Forrás: Sputnik/Alexey Kudenko

A klubtulajdonosokról már volt szó, de rajtuk kívül maga az NHL is nyerhet a döntéssel. Ők szervezik ugyanis a jégkorong világkupát, amelyet 2016-ban harmadszor rendeztek meg, 2004 és 1996 után. A torna szeptemberben zajlott, így az NHL-t sem zavarta, ráadásul a játékosok számára is fontos volt a felkészülés szempontjából. Ez már az előszele volt a liga áprilisi döntésének, hiszen nem titkolt szándékuk az olimpia "lecserélése" a világkupára.

Ezzel nemhogy bevételtől esnének el, hanem pluszhoz is jutnának, mindezt egy saját szervezésű viadallal.

Nyertesek között említhetjük még az oroszokat, legfőképpen a KHL-t. Ugyan a nemzeti csapatuk krémje még így is a tengerentúlon keresi a kenyerét, de a saját bajnokságukban szintén kiváló hokisok közül válogathatnak. Ráadásul már az idei nyártól kezdve még egy ütőkártyát is kapott a kezébe a KHL az NHL-től.

Ugyanis ha egy játékosnak lejár Észak-Amerikában a szerződése, akkor Oroszországból két dologgal is tudják őket csábítani: adómentesség és olimpiai szereplés.

Ezen a nyáron a KHL-be igazolt Lars Johansson, Mihail Grigorenko, Nyikita Nyesztyerov és Roman Ljubimov is, valamint többen vacillálnak továbbra is, mint például a Colorado Avalanche fiatal bekkje, Nyikita Zadorov. Rajtuk kívül Ilja Kovalcsuk az olimpia miatt marad még egy évet Oroszországban. Pedig Kovalcsuk a nyár elején nagyon szeretett volna visszatérni az NHL-be.

Jól járhatnak azok a válogatottak is, amelyek nem az NHL-ből építkeznek, mert így esetleg meg tudják szorítani azokat a hoki-nagyhatalmakat, amelyek a hiányzók miatt csak árnyékaik lesznek ömaguknak.

Születtek már így is legendák

Az észak-amerikai profik távolmaradása az olimpiától nem újkeletű dolog. Először 1998-ban, Naganóban szerepelhettek ők is a téli játékokon, amelyet végül Csehország csapata nyerte meg, köszönhetően a világ valaha volt egyik legjobb kapusának, Dominik Háseknek. 2002-ben, Salt Lake City-ben Kanada végre felért a csúcsra, négy évvel később a svédek ünnepelhettek, majd 2010-es és 2014-es olimpia is kanadai sikert hozott.

Az viszont biztos, hogy a hokiolimpiák két legemlékezetesebb jelenete azokra az időkre tehető, amikor még nem játszottak NHL-esek.

Az első az 1980-as "Csoda a jégen" (amelyet filmben is feldolgoztak), amikor az amerikaiak egyetemistákból verbuvált válogatottja Lake Placidben megverte azt a szovjet csapatot, amely az azt megelőző húsz évben 29 meccséből 27-et megnyert, és a világ akkori legjobb játékosai alkották. A második pedig az alábbi videón látható, azóta legendássá vált gól az akkor húszéves Peter Forsbergtől, amely aranyat ért a svédeknek 1994-ben Lillehammerben:

Lezárt ügy (?)

Természetesen a játékosok körében nem aratott osztatlan sikert a döntés. Több szupersztár is nemtetszését fejezte ki, hiszen ki ne szeretné olimpián képviselni hazáját, attól függetlenül, hogy nyert-e már aranyat, vagy sem. A legnagyobb visszhangot Alekszandr Ovecskinnek, az elmúlt tizenkét év egyik legnagyszerűbb játékosának reakciója váltotta ki:

"Ovi" frusztrációja érthető, hiszen 2006 óta játszik az orosz válogatott színeiben olimpiákon, de még érmet sem sikerült szereznie, legutóbb is csúnyán lebőgtek hazai pályán, amikor már a negyeddöntőben fejet kellett hajtaniuk a finnek előtt. Csapata, a Washington Capitals tulajdonosa, Ted Leonsis egyébként úgy nyilatkozott, hogy ő szívesen elengedi a sztárjait a játékok idejére (ami minimum 7-8 játékos elveszítését jelentené egyidejűleg).

Más kérdés, hogy jelen állás szerint a liga kőkeményen megbüntetné a játékosokat (eltiltás és/vagy pénzbírság) és a csapatokat is (pénzbírság, draftjogok elvétele), amennyiben tényleg így cselekednének.

Ovecskin azóta kicsit enyhített álláspontján, inkább már csak reménykedik: "Reméljük, hogy engedik a részvételünket. Az esély mindig megvan."

Connor McDavid 20 évesen, már a második idénye után bezsebelte az NHL pontkirályi címét, megválasztották a legértékesebb játékosnak, valamint a Játékosok Szakszervezete is a legjobbnak választotta Forrás: AFP/2017 Getty Images/Bruce Bennett

Connor McDavid, a liga új arca is hangot adott csalódottságának: "Természetesen mindenkinek álma, hogy hazáját a legmagasabb szinten képviselhesse. Elkeserít tudat, hogy az elkövetkezendő legalább négy évben nem tehetem meg. Már ha csak négy év, és nem több..."

Nagy a nyomás tehát az NHL-en, hiszen ha összefognak a játékosok, akár sztrájk is lehet a vége, bár ez nem túl valószínű.

A hokisok folyamatosan arról beszélnek, hogy ők profik, ez pedig egy üzlet, és ezt nekik tudomásul kell venniük. Nos, itt a következő erőpróba, hogy mindezt megmutassák. Az biztos, hogy az NHL nélkül jelentősen esni fog az olimpiai torna színvonala, a kombinatív játék helyett inkább a "favágás" dominálhat majd, bár az oroszoktól még így is remélhetünk némi varázslatot.

De persze őket is fel lehet paprikázni, ahogyan ez két nappal ezelőtt sikerült is, pont a kanadaiaknak:

Habár a nemzetközi meccseken nem szokás verekedni, lehet, hogy a juharleveles válogatottnak pont ez a játékstílus hozhatja meg a sikert - bár erre ne nagyon fogadjanak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!