A Der Standard című osztrák lap értesülései szerint a szociális alapellátás mértéke a jövőben
egységesen legfeljebb 863 euró lesz az egyedülálló kedvezményezettek esetében.
Ebből a maximális összegből viszont 300 eurót tesz ki az úgynevezett „munkaalkalmasságra minősítő bónusz".
Ez egyfajta segítségnyújtásként értelmezhető azoknak, akik munkát szeretnének vállalni.
Aki viszont nem teljesíti ezt a kritériumot, az ettől az összegtől elesik.
A szociális ellátás folyósításának egy másik alapeleme lesz a németnyelv-tudás.
Továbbá a jövőben legalább
5 év ausztriai munkavállalás esetén lesznek jogosultak az illetők a szociális alapellátásra.
A jelenlegi szociális alapellátási rendszer reformjára elsődlegesen az sarkallja a bevándorlásellenes osztrák kormányt, hogy a meglévő rendszer passzivitásban tartja a juttatásokban részesülőket, azaz magyarán
a migránsok munka helyett inkább a bőkezű segélyeken élnek.
Egy Bécsben élő, háromgyermekes család jelenleg évi 30.000 eurós nettó bevételre tehet szert a „Mindestsicherung" segély által. Egy egyedül kereső személy 43 ezer eurós bruttó éves jövedelméből 27 ezer eurót (62%) von el az állam adó és különböző járulékok formájában.
A keményen dolgozó osztrák adófizetők pénze így a migránsoknál köt ki.
Ráadásul a magas adók amúgy sem sarkallják a munkanélkülieket legális munkavállalásra, akik ehelyett inkább feketemunkával egészítik ki a szociális alapellátást.
A Munkaerőpiaci Hivatal folyamatosan arról panaszkodik, hogy a különböző tartományi hivatalok nem hozzák nyilvánosságra a munkát elutasítókról készített összesítéseket.
Ez nyilván azért van így, hogy
a közvélemény ne értesülhessen a munkakerülő migránsok problematikájáról.
Abban az esetben, ha valamiért a Munkaerőpiaci Hivatal befagyasztja a szükségállapoti segélyeket, az érintettek az önkormányzatokhoz fordulhatnak segélyért.
A linzi egyetem európai uniós jogra szakosodott tanára, Franz Leidenmühler úgy nyilatkozott, hogy
a jelenlegi EU-irányelv szerint a migránsok számára éppúgy jár a szociális segély, mint a saját állampolgárok esetében.
A bevándorláspárti jogász a juttatásokhoz való hozzáférés diszkriminációjának nevezte azt, hogy a migránsok szociális alapellátását a német nyelv ismeretéhez kötik.
Az Osztrák Statisztikai Hivatal (STAT) kimutatása alapján nyugati szomszédunk GDP-je 2016-ban 386,4 milliárd euró volt.
A szociális kiadások 103,97 milliárd eurót tettek ki ugyanebben az évben, amely összeg a GDP 26,90%-ának felel meg.
A szociális kiadásokon belül az alapellátás éves összege 0,86%-ot (924,2 millió euró) jelent.
Alapellátásban összesen 307.533 személy részesül Ausztriában,
akik közül 173.484 személy (56,41%) Bécsben él.
Ezen személyek 37%-a (113.232 fő) egyedülálló, 32%-uk (98.192) gyermekes, 5,5%-uk (16.962) gyermek nélküli pár, 19%-uk gyermekét egyedül nevelő jogosult (59.050), míg 6,5%-uk (20.098) az egyéb kategóriába esik.
A szociális alapjuttatás költségei a következők szerint oszlottak meg az egyes osztrák tartományok között 2016-ban: Bécs: 583,4 millió euró; Alsó-Ausztria: 73,3 millió; Stájerország: 72,9 millió; Tirol: 54,4 millió; Felső-Ausztria: 48 millió; Salzburg: 34,7 millió; Vorarlberg: 34,3 millió; Karintia: 15,8 millió; Burgenland: 7,3 millió.
Az alapellátás éves összege
2012-től napjainkig 61,8%-kal növekedett, ami azzal áll összefüggésben, hogy az utóbbi időszakban rengeteg migráns érkezett Ausztriába.
Ennek tükrében teljesen érthető, hogy a bécsi kormány csökkenteni akarja ezt az összeget.