Karl Hoffmann, az Aberystwyth University parazitológiai professzora a brit The Independent című újságban írt hosszú elemzésében figyelmeztet egy olyan veszélyre, amihez nagyban hozzájárult a nyitott határok liberális gondolata.
Így ugyanis
olyan betegségek terjednek – sokkal könnyebben, mint korábban –, amelyek emésztési zavarokat, vakságot okozhatnak, vagy megnövelik az AIDS-fertőzés, a rák kialakulásának valószínűségét.
A szerző egy konkrét példát is hoz, a schistosomiasis vagy bilharziózis nevű betegségre figyelmeztet – ez magyarán vérmétely fertőzést jelent – tudatta a 888.hu.
Nem olyan régen azok a betegségek, amiket ezek a férgek terjesztenek, még Afrikára, Ázsiára és Dél-Amerikára korlátozódtak.
De manapság,
amikor szabad a mozgás és itt a klímaváltozás, ezek a paraziták Európában és Észak-Amerikában is felütik fejüket.
Például a már említett vérmétely, amelyet egy, a vérerekben megtelepedő laposféreg okozta megbetegedés. A vérmétely a malária után a legtöbb embert fertőző parazitás kór napjainkban.
A betegség ismertetéséhez az Országos Epidemiológiai Központ bejegyzését hívtuk segítségül, ismertetésük szerint
a kórokozók a fertőzött ember székletével és vizeletével terjednek.
Ahol nincs csatornázás, ott a fekália és vizelet az édesvizekbe jut, az édesvizekben élő csigákban aztán a paraziták petéi lárvákká fejlődnek, majd visszakerülnek a vízbe.
Tehát
mindenki, aki fertőzött édesvízben fürdőzik, mosakodik, veszélynek van kitéve.
Az ilyen vízben fürdőző emberek bőrén átfúrják magukat a lárvák, a behatolás helyén aztán viszkető bőrgyulladás keletkezik.
2-3 hét múlva újabb komoly tünetek lépnek fel: láz, hidegrázás, köhögés, hasi görcsök, véres hasmenés, izomfájdalmak, nyirokcsomó- és májmegnagyobbodás.
Egy kifejlett nőstény vérmétely 5-10 évig él az emberi szervezetben, a belek és a máj ereiben.
A diagnózis felállítása után gyógyszeres kezelés szükséges, védőoltás azonban nincs.
Az emberi vérmétely fertőzések 85 százaléka (!) Afrika szubszaharai térségéhez kötődik.
Azon a helyen, ahonnan az ENSZ nem oly régen közzétett kutatásai szerint több millió ember indulna meg Európa felé.
És a fenti kór csak egy azon betegségek közül, amelyek az afrikai térségben tombolnak, de a kontinensünkre (még) nem jellemzőek.
Karl Hoffmann véleménye alapján az, hogy a paraziták egyre könnyebben terjednek, beláthatatlan következményekkel jár hosszú távon, éppen ezért nagyon gyorsan ellenőrzés alá kell vonni a helyzetet.
Ha ez nem történik meg,
a globális egészségügyre egy új, XXI. századi fenyegetés leselkedik.
És arról akkor még nem is beszéltünk, hogy a bevándorlás következtében a parazitákon kívül több millió új kórokozó, baktérium és mikroba is Európába kerülhet.
Ezért is érdemes a segítséget nyújtó hotspotokat az EU-n kívül felállítani,
hiszen a nyitott határok elgondolása óriási veszélyt jelent az őshonos európai lakosságra.