Serge Menga Kongóból származik, gyerekként érkezett Európába az édesapjával és mostohaanyjával.
Az M1 által készített interjúban elmondta:
édesapja a Mobutu-rezsim elől akart elmenekülni, ezért jöttek Európába.
Több európai országban is eltöltöttek egy kis időt, majd Franciaország és Belgium után Németországban telepedtek le.
Visszaemlékezései alapján Svájcban, Franciaországban vagy Belgiumban akkoriban nem kaptak letelepedési engedélyt, ezért mindig tovább kellett állniuk egy másik országba, hogy valahol végleg lehorgonyozhassanak.
Szerinte
sikerült beilleszkedniük a német társadalomba.
Saját bevallása alapján édesapja mindig azt mondta neki:
Serge, ha megérkezünk, az lesz az első, hogy megtanuljuk a nyelvet és elvegyülünk a tömegben, hogy el tudd végezni az iskolát.
Ma már büszkén mesélte, talán ennek köszönheti, hogy több európai nyelvet is beszél.
A politikai aktivista szerint a rasszizmus a világon mindenhol jelen van. Németországban őt is bántották származása és bőrszíne miatt.
Véleménye szerint azonban
a feketék is lehetnek rasszisták, közöttük is vannak, akik nem bírják a fehér bőrszínű embereket.
Serge azt vallja, azért van Németországban, hogy megpróbáljon mindenkivel szót érteni, hogy orvosolják a múlt hibáit, és hogy minél jobban közeledjenek egymáshoz.
Németország a második otthonom – jelentette ki a férfi, majd hozzáfűzte,
mindent Európának és Németországnak köszönhet, ezért is lett aktivista, hogy tegyen az országért.
Elmondása szerint azért választotta ezt az utat, mert bár tudja, hogy a világban sok az igazságtalanság, missziót szeretett volna vállalni.
2015-ben mélyen megrázta a kölni Dóm téren történt eset.
Kötelességének érezte, hogy német állampolgárként kiálljon Németországért, német honfitársai nevében is.
Ha a migránsok csoportosan zaklatnak és bántalmaznak nőket, veszélyeztetik az együttélést
– tudatta álláspontját.
Serge Menga vallásos, hisz Istenben, ezért is vállalta ezt a missziót.
Kijelentette, hogy határozottan fellép a tömeges bevándorlás ellen.
Véleménye alapján
a tömeges bevándorlás és annak kiváltó okai ellen sokkal hatásosabban fel lehetne lépni, ha nem létezne az Európai Unió által gerjesztett, NGO-kat támogató lobbi.
Elmondta, hogy tanulmányozta Szíria gazdaságát, és
ha összehasonlítjuk azt, mennyit költött Németország egy év alatt a migránsokra, abból az összegből több éven át elláthatták volna élelmiszerrel egész Szíria lakosságát.
Hozzátette: a politikusokkal meg kellene értetni, hogy nem megoldás az, ha az emberek elhagyják hazájukat. Jobban tennék, ha otthon maradnának saját országukban, ahová tartoznak, és azt próbálnák meg felépíteni.
Az aktivista kifejtette: Németországban körülbelül négymillió muszlim él, a többi 79 millió ember más vallású.
A számokat tekintve Serge nem tart az ország iszlamizálódásától, azonban kijelentette: ha megfigyeljük, hogy milyen gyorsan növekszik az iszlám követőinek száma, akkor láthatjuk, ők családokban élnek, a szó klasszikus értelmében.
Szerinte
az európai országokban már sokan alábecsülik a családi összetartás értékét, azonban az iszlám ereje pont ebben rejlik.
A terrorizmus és a tömeges bevándorlás összefüggéséről az aktivista úgy fogalmazott: ha beenged a lakásába tíz embert, és a csoport feléről nem tudja, honnan származik, azzal veszélybe sodorja önmagát.
Az Iszlám Állam vagy az al-Kaida követői nem olyan buták, és ha bármely európai ország megnyitja határait, természetesen nem cél nélkül jönnek – fogalmazott.
Majd hozzátette:
szabadon mozoghatnak, és kihasználják a lehetőséget, akár arra is, hogy merényleteket kövessenek el.
Véleménye szerint ezeket a folyamatokat az európai vezetés is támogatja.
A tömeges bevándorlás ellen fellépőket sokan nácinak nevezik. Serge Menga erre úgy reagált, az emberi butaság nem ismer határokat.
Elmondása szerint
a média segítségével befolyásolják és butaságban tartják az embereket, akik annyi fáradtságot sem vesznek, hogy megvitassák a problémákat.
A német társadalomban véleménye szerint növekedni fog a nyugtalanság, ezért meg kellene kezdeni a párbeszédet.
A német kancellár, Angela Merkel, akár az ország Jeanne d'Arc-ja is lehetett volna, de nem vált azzá.
Egy ország olyan, mint egy nagy család. Ha egy állampolgár lánya, vagy fia azt mondja: mama, félek, nem csukhatjuk be előtte az ajtót.
A kancellárnak beszélnie kellene az emberekkel, de a német szövetségi kormány nem áll szóba senkivel
– jelentette ki az aktivista.